A részkoncepció szerint minden frakció egyetértett azzal, hogy az új alkotmány hozza létre a közigazgatási bíróságot, amely az eddig az Alkotmánybíróság által ellátott önkormányzati normakontrollt végezné. A pártok ugyancsak az alaptörvényben rögzítenék a bírósági ítéletek fő szabály szerinti nyilvánosságát és a bírói függetlenség garanciáit. Bekerülne az alkotmányba az is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön fejezetben biztosítja a büdzsé.
Egyetértettek azzal, hogy ellenzéki tagja is legyen az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, amelynek munkájában jelenleg csak kormánypárti politikusok vesznek részt. Érdekesség, hogy a vonatkozó javaslatot a Fidesz, az MSZP és a Jobbik képviselői pártolták, a KDNP és az LMP nem.
A frakciók képviselői megállapodtak abban, hogy az Országgyűlésnek az ügyészséget ellenőrző jogkörét bővíteni kell, valamint hogy az új alaptörvénynek a jelenleginél pontosabban szükséges rögzítenie a parlament és a legfőbb ügyész viszonyát. Egyetértés volt abban is, hogy a jogszabályok utólagos ellenőrzését változatlanul bárki kezdeményezhesse az Alkotmánybíróságnál (Ab). Ugyanakkor az MSZP egyedül maradt elképzelésével, hogy az Ab a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait is felülvizsgálhassa.
Hasonlóképpen nem támogatta a többi frakció a Jobbik azon javaslatát, amely féléves eljárási időt szabott volna az Ab döntéseinek.
