Állítása szerint a vállalatot ideiglenes alapon vették át, ezért azt „nevetséges dolog államosításnak nevezni”. „A kormánybiztos kinevezése a legnormálisabb és legésszerűbb módja a cselekvésnek, és bármely más országban ez történt volna” – tette hozzá Martonyi János.
A külügyminiszter szerint a cég „teljesen inkompetens módon” kezelte a katasztrófát. A Mal is elismerte, hogy első reakciója „túlzottan technikai jellegű volt”, de azóta együttérzésének adott hangot és kártérítést ajánlott fel. A cég ugyanakkor állítja, hogy „betű szerint” betartotta a biztonsági eljárásokat – írta a Financial Times.
A lap idézi Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivőt is, aki kijelentette: a kormánybiztos stábjának feladata „a vállalat biztonságos újraindítása, a vagyon kimentésének megakadályozása és elégséges pénzalapok előteremtése a kártérítéshez”.
A lap kommentárja szerint az erőteljes fellépés nem lepte meg „Orbán Viktor miniszterelnök politikai stílusának megfigyelőit”, azt ugyanis a közhangulat élénk érzékelése, és a gazdaságpolitika „állami szempontú megközelítése” jellemzi.
Szabados Krisztián, a Political Capital politikai elemző intézet vezetője úgy vélekedett a Financial Times-nak, hogy „a kormány populista válasz mellett döntött … de azt mondanám, hogy ez érthető is”. Szabados Krisztián szerint „számos olyan trükk létezik”, amelyek alkalmazásával a vállalatok igyekeznek elkerülni az okozott károk megtérítését. Hozzátette ugyanakkor: „jogilag és a befektetők szempontjából az eszközök ellenőrzésének átvétele megkérdőjelezhető”.
Elemzők szerint „szokatlan volt, de a közhangulat erősségét tükrözte”, hogy Orbán Viktor a parlamentben jelentette be, hogy őrizetbe vették Bakonyi Zoltánt, a Mal vezérigazgatóját.
Barcza György, a K&H Bank főközgazdásza pedig úgy fogalmazott a lapnak, hogy a miniszterelnöknek „egyfajta kemény fickónak kell most lennie … a helybéliek ezt akarják”. Barcza György szerint ugyanakkor ez a hozzáállás nem okoz komoly aggályokat a külföldi befektetők körében.
