A Duna Televíziónak elmondta: arról, hogy a vörösiszap európai szinten is visszakerül, avagy felkerül-e a veszélyes anyagok listájára, már a jövő héten adhat előzetes véleményt az Európai Bizottság.
„A magyarországi katasztrófa is bizonyítja, hogy a létező környezetvédelmi jogszabályok több sebből véreznek; például a vörösiszap nem szerepel a veszélyes anyagok listáján. Hogy miért, azt nem tudom, de ha korábban szerepelt és levették, annak vissza kell oda kerülnie” – jelentette ki Áder János.
„Az EU-ban 2004-ben fogadták el a „szennyező fizet” elvet. Viszont amikor adódik a kérdés, hogy ” aki szennyezte a környezetet, akinek a felelőssége megállapítható ipari katasztrófa előidézésében, az a végén fizesse ki a számlát”, akkor bizony a cégek felszívódnak, eltűnnek, felszámolási eljárást indítanak maguk ellen” – mondta a néppárti politikus.
Áder János példaként hozta fel a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófát: tíz év pereskedés után sem a magyar állam, sem az önkormányzatok, sem egyetlen károsult egyetlen fillér kártérítést nem kapott a szennyező cégtől – miközben teljesen egyértelmű volt, ki a felelős a ciánkatasztrófáért.
Lehetőségként említette meg a hatékony minőségbiztosítási rendszerek kötelező előírását – ami Ajkán hiányzott. „Már vizsgálják, hogyan lehetne az atomerőműveknél érvényes jogi szabályozást kiterjeszteni és alkalmazni más, környezetre veszélyes tevékenységet folytató cégekre – olajipari és vegyipari társaságokra” – tette hozzá.
A másik kezdeményezése, az ún. európai katasztrófaalap létrehozása kapcsán már nagyobb az ellenállás – mondta Áder János.
A már most is létező szolidaritási alaptól a magyar képviselő elképzelése szerint több tekintetben is eltérne a katasztrófaalap. Először is nem szeretne felső kárösszeg-határt; a szolidaritási alapból Magyarország például nem kap majd támogatást, ha az iszapkatasztrófa kárösszege nem éri el a százhatvan milliárd forintot.
