A Veszprémi Városi Bíróság döntésének fő indoka az volt, hogy a bűncselekmény alapos gyanúja sem állapítható meg az eljárás ezen kezdeti szakaszában. Másodlagos indokként tért ki a bíróság arra, hogy az előzetes letartóztatásba helyezésnek a „különös indoka” sem áll fenn, azaz nem kell attól tartani, hogy a gyanúsított iratokat elrejt, megsemmisít, tanúkat befolyásol, s ez „még csak nem is valószínűsíthető” – közölte Bánáti János, Bakonyi védője. Az ügyészség fellebbezett a bíróság döntése ellen.
Bánáti János szerinte nincs olyan adat, amely Bakonyi Zoltán esetében akár „távolról is a személyre szabott büntetőjogi felelősséget megalapozná”. Az ügyvéd úgy fogalmazott: a bíróság „nem azt mondta ki, s azt nem is mondhatja, hogy az eljárás későbbi szakaszában, mi lesz, azaz lesz-e gyanú, vagy nem lesz, bűnös avagy nem bűnös, hanem azt mondta ki, hogy most, 2010. október 13-án a bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn”.
A rendőrség az iszapömlés kapcsán azzal gyanúsítja Bakonyi Zoltánt, hogy katasztrófa esetére nem dolgozta ki a szükséges intézkedéseket, nem gondoskodott a védművek és a riasztórendszerek kialakításáról.
„A gyanúsított elmulasztotta a hasonló katasztrófa esetén a kármentesítéshez és az élet, testi épség, valamint a vagyon megóvásához szükséges intézkedések kidolgozását, védelmi rendszerek, a káresemény hatását csökkentő védművek és jelző-riasztórendszerek kialakítását” – írta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden megjelent közleményében.
Bakonyi Zoltánt az iszapkatasztrófával összefüggésben több ember halálát okozó közveszélyokozás és környezetkárosítás bűncselekmény miatt hallgatta ki gyanúsítottként hétfőn a Nemzeti Nyomozó Iroda.
