Az ügyészség alkotmányos helyzetének megerősítésével, a jogalkotási eljárás reformjával és a jogalkotás rendjének szabályozásáról szóló törvényekkel összefüggésben nyújtott be alkotmánymódosító javaslatot a kormány – mondta az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában Répássy Róbert kedden.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy erre azért volt szükség még az új alkotmány megalkotása előtt, mert úgy látták, hogy mindhárom pontban sürgető külső kényszer áll fenn.
Interpellálható-e az ügyész?
Kijelentette, hogy az első résszel az ügyészség alkotmányos helyzetét akarják megerősíteni, mert a többi közjogi szervhez képest az ügyészséget kevesebb alkotmányos garancia védi.
Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) határozatban elemezte a legfőbb ügyész közjogi jogállását. Mint mondta, ebben egyértelművé tették, hogy a legfőbb ügyész Országgyűlés felé fennálló felelőssége kötelezettségeinek és feladatainak teljesítésére korlátozódik.
Az államtitkár szerint a legfőbb ügyész felelősségi modelljéhez nem illeszkedik annak interpellálhatósága, az interpelláció alapvetően a kormány ellenőrizhetőségét szolgálja.
Répássy Róbert úgy fogalmazott, hogy az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a legfőbb ügyész kérdezhető és interpellálható, de nem kérhető rajta számon a döntéseinek tartalma, mert az ellentétes lenne az ügyészség szakmai függetlenségével és a hatalommegosztás elvével.
Közölte, hogy ennek a visszás helyzetnek akarnak véget vetni azzal, hogy a legfőbb ügyészhez legfeljebb kérdés legyen intézhető.
Hangsúlyozta, az, hogy a jövőben a legfőbb ügyész megválasztását kétharmados többséghez kötik, ezzel a hivatal betöltéséhez ugyanolyan szavazattöbbség kell, mint több más közjogi tisztségviselő, például a legfelsőbb bíróság elnöke vagy az Ab tagjainak megválasztásához.
Reform a jogalkotásban
A jogalkotási eljárás tervezett reformját ismertetve közölte, hogy ide kerül át az a kötelezettség, amely szerint a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni. Egyúttal egyértelművé teszik, hogy a köztársasági elnök feladata a törvények aláírása, de a lapban való megjelenítése már nem az ő felelőssége.
Ebben a törvényben intézkednek arról is, hogy a kormányfő a miniszterelnök-helyettest rendeletben jelöli ki.
Répássy Róbert azt mondta, hogy a javaslat intézkedik a miniszterek közösen kibocsátott rendeleteiről is. Az együttes miniszteri rendeletet ezentúl olyan váltja fel, amelynek formailag egyetlen tárcavezető a kibocsátója, de a többi érintett miniszter egyetértése nélkül nem alkotható meg.
Végül azt mondta, hogy a harmadik részben a jogalkotás rendjének szabályozása helyett a jogalkotásról szóló törvény megalkotására hívnak fel. Ezzel szándékuk szerint megerősítik azt a szabályozási gyakorlatot, miszerint az eljárási kérdéseket a házszabály, a kormány ügyrendje, illetve az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, a jogalkotási törvény pedig elsősorban a jogalkotás, jogszabály-előkészítés tartalmi kérdéseire helyezi a hangsúlyt.
