Belföld

Nukleáris szakértő: gyenge a védelem

Nukleáris mérnöki szemmel megdöbbentő, hogy sokszázezer köbméter erősen lúgos folyadékot tartanak települések, emberek feje fölött 50-60 méterrel úgy, hogy a gátat egy rideg ipari hulladékból alakítják ki, és nincs egy második, esetleg még harmadik védvonal - közölte a Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója.

Hozzátette, nagyon helyes, hogy a nukleáris ipar működésére szigorú előírások vonatkoznak, de teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy másik veszélyes iparág ilyen gyenge szabályozás mellett működhet.

Az igazgató szerint elképesztő, hogy a környezetvédelmi szabályozás és a hatóságok ennyire aszimmetrikus szabályokat alkalmaznak különböző iparágakban.

Aszódi Attila emlékeztet arra, hogy egy atomerőműben tipikusan négy, egymástól teljesen független mérnöki gát tartja benn a veszélyes radioaktív anyagot. A gátak épségét biztosítani hivatott rendszereket is megháromszorozzák vagy megnégyszerezik, hogy az egyik hibája ne okozhassa a biztonsági funkció sérülését.

Ráadásul a csernobili baleset tanulságaiból kiindulva azokat az eseményeket is elemezik, amelyeknek kicsi a valószínűsége és balesetelhárítási tervekkel, gyorsértesítési rendszerrel felkészülnek arra, hogy mindent a legkisebb környezeti kárral lehessen lekezelni.

„Láthatóan teljességgel hiányoznak ezek a mérnöki elvek a zagytározók kialakításánál, hiszen a tragédiát okozó tározó hatósági engedéllyel és hatósági felügyelet mellett működött” – mondta Aszódi Attila.

Azt is hangsúlyozta, hogy a zagytározók és a kohászati, vegyészeti technológiák a mainál sokkal fejlettebb mérnöki követelmények után kiáltanak. „Ha ebből az esetből nem tanul Magyarország és Európa, a jövőben hasonló tragédiák nem lesznek elkerülhetőek” – közölte.

Az FN.hu tudósításait a katasztrófáról itt olvashatják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik