Egyelőre nem kezdődhettek el a talajszennyezettséget vizsgáló mérések a hétfői gátszakadás helyszínén. A környezetkárosodás felszámolásával összefüggő feladatokat a
Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberei fogják felmérni; a tárca megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia kutatói is jártak a tározónál. A szakemberek úgy vélik, várni kell egy-két napot, hogy szikkadjon a szétterült vörösiszap, különben a mintavételezést segítő autók „bemasszíroznák” a talajba az anyagot, ezzel is növelve a bajt.
A FigyelőNet egyelőre csak háttérből nyilatkozó szakértőktől úgy tudja, akár kétmillió köbméter szennyezett föld eltávolítására is szükség lehet. Ez azt jelentené, hogy a 800 hektáros, vagyis 8 millió négyzetméteres területet átlagosan 25 centiméteres mélységben gyalulnák le. (Összehasonlításképpen: a tározóból 700-800 ezer köbméter vörösiszap szabadult ki.)
Németh Tamás, az MTA főtitkára portálunknak sokkal visszafogottabban fogalmazott. “A terület egy részén előfordulhat, hogy talajcserére kell sort keríteni. A feladat nehézségét érzékelteti, hogy ha egy négyzetméterről 10 centiméter talajt kell eltávolítani, az 130 kilogramm súlyt jelent. A mintavételezésekkel szennyezettségi térképet lehet készíteni.”
Amire azért van szükség, mert egyes helyeken – ahogy egy másik forrásunk fogalmazott – csak „megszínezte” az iszap a talajt, másutt viszont, ahol lassult a sárfolyam, vastagon áll az üledék. Ráadásul a talajszerkezet változatos, ebből adódóan hol pusztán a felszín szennyeződött, hol leszivárgott a szennyeződés.
Amíg a terület alkalmassá válik a vizsgálatra, a Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberei „adatbányászatot” végeznek, azaz begyűjtik a területre vonatkozó korábbi talaj-, tápanyag- és egyéb vizsgálatok eredményeit. “Vélhetően fellelhetőek korábbi adatok – mondja Németh Tamás -, hiszen 1975 és 1990 között rendszeresen vizsgálták a 6 hektárnál nagyobb mezőgazdasági táblákat. Utóbb a mintavételek esedékessé váltak, majd az uniós csatlakozást követően a támogatások elnyerését talajvizsgálatokhoz kötötték. A korábbi adatokra azért van szükség, hogy az új szennyeződést követő eredményeket megbízhatóan lehessen értékelni. E feladatban, ha érkezik felkérés, az MTA kutatói és kutatóhelyei is rendelkezésre állnak. Egyébként valószínűsíthető, hogy a kiskertekből és a veteményesekből is történik majd mintavétel.”
A FigyelőNet azon értesülésére, miszerint a vizsgálat várhatóan 100-200 millió forint közötti összeget emészt majd fel, Németh Tamás a következőképpen reagált: „Reális becslés.”
A vizsgálatokat gyaníthatóan a Fejér Megyei Mezőgazdasági Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága végezheti. Kucsera Sándor laborvezető lapunk kérdésre közölte, hogy megrendelést egyelőre nem kaptak. Amúgy egy komplett, nehézfémekre kiterjedő, zömében másfél méter mélységig hatoló fúrásokon alapuló vizsgálat náluk mintánként tízezer forintba kerül, a kémhatás bemérése további 800 forintba. Vagyis százmillió forintba közel tízezer minta „férne bele”, amit a laborvezető túlzónak minősített.
A szakvélemények elkészítése a megbízástól számítva – a mintavétellel, az analízissel és az értékeléssel együtt – 7 napot vesz igénybe, vagyis várhatóan a jövő hét végére fejeződik be. Ezt követően dől el, mennyi talajt kell elhordani, és mekkora az a terület, ahol különféle agrotechnológiákkal újjá kell éleszteni a lúgos iszap által „sterillé” tett földet.
