Az évek óta húzódó, 400 milliárd forint értékű és kiemelt beruházásnak minősülő Álomsziget-projekttel a Hajógyári-sziget területének több mint egyötödét beépítenék, a kaszinóváros mellett szállodákat és konferencia-központot is létesítenének.
Budai Gyula a terület eladásáról szólva kifejtette: a privatizáció során figyelmen kívül hagyták a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály rendelkezéseit, ugyanis a 32 hektáros területet az ott található, műemléknek minősülő Hadrianus-palotával együtt adták el, holott az említett törvény ezt kizárja.
Hozzátette, hogy a kiemelt beruházásokat illetően eljárásra jogosult ITD Hungaryt kihagyták az egyeztetésekből, tehát ki akarták játszani a hatósági előírásokat, így ugyanis az elsőfokú hatósági eljárások a helyi önkormányzathoz képest feljebb kerültek.
„Teljesen egyértelmű, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítás a befektetők érdekeit szolgálta” – vélekedett Budai Gyula, aki szerint egyrészt hűtlen kezelés, másrészt hivatali visszaélés történhetett.
Szólt arról is, hogy 2009 januárjában a tel-avivi magyar nagykövet egyeztetést folytatott az izraeli befektetővel az ügyben, az erről készült feljegyzésben pedig az áll, hogy a befektető szerint problémát jelent, hogy Magyarországon „minden bürokratikus és lassú”, továbbá a befektető élésen bírálta a magyar kabinet passzív hozzáállását az Álomsziget-projekthez. Ehhez képest 2009 márciusában – folytatta a megbízott – a kormány kiemeltté nyilvánította a beruházást.
Arra a felvetésre, hogy a privatizációval kapcsolatban már kétszer is történt feljelentés, ám az ügyészség mind a két alkalommal elutasította, Budai Gyula úgy reagált: miniszterelnöki megbízottként hozzájuthat azokhoz az iratokhoz, amelyek szerinte eddig nem voltak nyilvánosak.
