Belföld

Mi várható az őszi ülésszakon?

A KDNP főként a nemzetpolitikai kérdésekre koncentrál, a Jobbik a házszabályt módosítaná, az LMP saját frakciójának kabinetstruktúráját szilárdítaná a parlament hétfőn kezdődő őszi ülésszakán.

KDNP: főként nemzetpolitikai kérdések

További nemzetpolitikai kérdésekben, így például a határon túli magyarság támogatásának egységesítésében, a gyes és a gyed újraszabályozásában, illetve a családi adózás bevezetésében várhatók többek között kereszténydemokrata javaslatok a parlament hétfőn kezdődő őszi ülésszakán – mondta el a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. Harrach Péter megerősítette, hogy az egyházi iskolák még idén egymilliárdos kárpótlásra számíthatnak, s szeretnék, ha a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe a családtámogatás lenne.

A parlament őszi ülésszakán elsősorban azokon a területeken várhatóak önálló KDNP-s kezdeményezések, ahol kormányzati szerepet is vállaltak a kereszténydemokraták – mutatott rá Harrach Péter. A KDNP-frakció vezetője arra számít, hogy a szabad vasárnapról szóló kereszténydemokrata javaslatot az őszi ülésszakon még nem tárgyalják, de – mint mondta -, erről a kezdeményezésükről nem mondtak le, azt magukénak tekintik. Arról, hogy multinacionális cégek ellenkampányt indítottak, azt mondta, nagy pénzek állnak a kampány mögött, azon dolgoznak, hogy feledtessék, egyetlen céljuk a profitmaximalizálás.

Jobbik: a képviselők jogainak szigorítása

A Jobbik elsősorban a nyáron benyújtott – gazdasági, szimbolikus és a képviselői munkavégzés szabályait szigorító – javaslatainak elfogadását várja az Országgyűlés hétfőn kezdődő őszi ülésszakától. A párt a parlament tekintélyének helyreállítása érdekében büntetné az ülésektől távol maradó képviselőket, megtiltaná a bizottsági helyettesítéseket és a politikusok álláshalmozását.

Dúró Dóra szóvivő elmondta: a kormánypártok május óta egyetlen ellenzéki javaslatot sem vettek napirendre, a Jobbik indítványainak némelyikét azonban szinte változtatás nélkül benyújtották. Ezért – folytatta – akkor is bíznak elképzeléseik sikerében, ha a Fidesz-KDNP presztízsokokból továbbra sem támogatja az ellenzék által beterjesztett indítványok megtárgyalását. Kiemelte, hogy javaslataikat “útmutatásul” szánják a kormánynak.

Dúró Dóra elmondta: pártja az alkotmány módosítását javasolja azért, hogy az 1990 májusát megelőzően állami vezetőként dolgozók a továbbiakban ne folytathassanak politikai tevékenységet. A Jobbik továbbá kötelezővé tenné a hittan és erkölcstan oktatását, határozati javaslatot fogadtatna el az Országgyűléssel a városligeti Regnum Marianum templom újraépítéséről, és ugyancsak határozati javaslatot sürget a magyar katonák Afganisztánból történő hazahívásáról.

LMP: megszilárdítani a frakció kabinetstruktúráját

Az LMP képviselőcsoportjának munkájában a fő cél, hogy a költségvetési vitára a frakció megszilárdítsa saját kabinetstruktúráját, és ezáltal “üzemszerűbbé” tudja tenni a működését – ismertette a parlamenti szezonkezdettel összefüggő feladataikat Schiffer András.

A frakcióvezető közlése szerint ebben eddig az is hátráltatta őket, hogy maga a parlament sem működött üzemszerűen. Amikor a kormánypártok “reggel beterjesztettek egy javaslatot, amelyről este már vitatkozni kell”, akkor azokról nemcsak, hogy szakértőikkel vagy civil szervezetekkel nem tudtak egyeztetni, de gyakran frakción belül sem – említett példát.

Meglátása szerint az őszi parlamenti ülésszakot két nagy téma, az alkotmányozási folyamat és a költségvetés határozza majd meg. Egyúttal viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az LMP-nek a választói felé is vannak vállalásai. Ezeket sorolva elmondta: még a ciklus elején be kell terjeszteniük az antikorrupciós 12 pontjukból, illetve a demokrácia megújítására tett ígéreteikből készített törvényjavaslataikat. Emlékeztetett arra, hogy ezt a munkát már nyáron megkezdték, és a továbbiakban is folytatni akarják.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik