Orbán Viktor a nagyköveteknek azt mondta: a válság valójában egy új világrend létrejöttének gazdasági kísérőjelensége.
A miniszterelnök szerint ebben a környezetben bizonyos képességek felértékelődnek, ezért mindenekelőtt gyorsaságot és intelligenciát vár a diplomatáktól.
A kormányfő hozzátette, hogy a következő időszakban a Nyugat gazdasági súlya egyre csekélyebb lesz, Magyarországnak azonban arra kell törekednie, hogy ebben a környezetben is növelje gazdasági szerepét. Három erőforrás van, amelyre Magyarország támaszkodhat Orbán Viktor szerint: az intelligencia, az ország geopolitikai elhelyezkedése, valamint az állam hatékonysága, amelyhez negyedik előnyként járul az az egység, amelyet a kétharmados támogatás biztosít. Ez a mozdíthatatlan stabilitás lesz jellemző a magyar politikai életben a miniszterelnök szerint a következő években. A miniszterelnök úgy látja, hogy van egy radikális baloldali és egy szintén radikális jobboldali ellenzék, így a rendszer stabilitása adott. Orbán Viktor az általa vezetett kabinetet centrista kormánynak nevezte.
Bátrabb, támadóbb külpolitika kell
Orbán Viktor az eddiginél bátrabb, támadóbb, kezdeményezőbb jellegű külpolitikát vár. A kormányfő hangsúlyozta, hogy nem konfrontatív, hanem érdekérvényesítő külpolitikára van szükség.
Ennek a szemléletnek kell érvényesülnie a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon is. Orbán Viktor rámutatott: Magyarországnak érdeke volt a valutaalappal kötött megállapodás, hangsúlyozta azonban, hogy az kölcsönszerződés volt, nem gazdaságpolitikai együttműködés. Gazdaságpolitikai együttműködést az Európai Unióval kell kötnünk – hangsúlyozta. A kormány célja, hogy Magyarország legyen a térség legversenyképesebb gazdasága – mondta a kormányfő.
KÉPGALÉRIA!
A miniszterelnök szerint a termelő kapitalizmus győzelmet aratott a spekulatív kapitalizmus felett. Hozzátette, azok az államok nyertek a legtöbbet, akik képesek voltak kulturális adottságaikat a termelés szolgálatába állítani.
Külpolitikai helyzetértékelésében Orbán Viktor úgy fogalmazott, véresen komoly a helyzet. Kifejtette, hogy a zsugorodó gazdasági szereppel bíró Nyugatnak szövetséget kell kötnie Oroszországgal, ám nem szabad, hogy ebben a viszonyban alárendeltté váljanak a közép-európai értékek. Éppen ellenkezőleg, a kormányfő szerint Európának most nagy szüksége van egy katonailag és gazdaságilag is erős Közép-Európára.
Sikerült helyreállítani a jogállamiságot
Orbán Viktor szerint a kormány megalakulása óta eltelt három hónap után kijelenthető, hogy sikerült helyreállítani Magyarországon a jogállamiságot. Az ehhez vezető lépések közé sorolta, hogy a parlament megválasztotta a hiányzó alkotmánybírákat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, megszüntették a titkosszolgálatok politikai célú felhasználását, helyreállították a gazdasági adatok megbízhatóságát és a jogrendet az utcán.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: világossá tették, hogy semmilyen szerveződés – akárhogy is hívják – nem bonthatja meg az állam demokratikus erőszakmonopóliumát. Szólt a médiáról is, és kiemelte, a legfontosabb, hogy a magyar médiahatóság élén hosszú ideig nem volt vezető, most viszont van. Nagy viták voltak és lesznek még, de a lényeg, hogy most van egy világos, törvényben szabályozott működési rend – mondta.
Kulturális képviselet
Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kulturális képviselet, a külképviseletek leginkább konfrontációmentes feladata. A magyarok nyelvtudását gyalázatosnak nevezte és nézőpontja szerint nem a diplomát, hanem már az érettségit is nyelvvizsgához kellene kötni. Így még könnyebben működhetne a kormány tervei szerint hamarosan létrejövő, a nemzetközi magyar kapcsolatrendszer 100-120 tagjából álló Magyarország Baráti Kör, melynek elsődleges feladata lenne a világmagyarság összefogása és az anyaország érdekképviselete.
Martonyi: Közép-Európa sikerrel vészelte át a gazdasági válságot
Bár fennállt a veszélye, hogy Közép-Európa szenvedi meg leginkább a gazdasági válságot, a térség sikerrel vészelte át az elmúlt éveket, az unió új tagállamainak együttműködése pedig nem gyengült, hanem éppen ellenkezőleg, erősödött a közelmúltban – emelte ki Martonyi János külügyminiszter beszédében.
A térségben található az egyetlen nagyobb gazdaság, Lengyelország, amely a válság idején végig képes volt növekedni, valamint Észtország a nehézségek ellenére is teljesítette a maastrichti kritériumokat – emlékeztetett. Magyarországnak azonban – tette hozzá – a Nemzetközi Valutaalap és az EU segítségére volt szüksége problémái leküzdéséhez. Ugyanakkor még így is sokkal jobban teljesített az ország, mint egyes dél-európai államok, holott ezek a válság előtt sokkal kedvezőbb helyzetben voltak, mint Magyarország – jegyezte meg. Azt mondta: „Közép-Európa jól vizsgázott”, de még nincs vége a nehézségeknek, és nem lehet tudni, a válságnak pontosan milyen következményei lesznek.
