A Transparency International Magyarország kampányfinanszírozás és korrupció témakörben tartott szakértői megbeszélést vezetőelemzőkkel és a budapesti főpolgármester-jelöltek részvételével. Illetve utóbbiakkal csak volna, mivel az LMP jelöltjén, Jávor Benedeken kívül végül senki nem élt a lehetőséggel.
Valahol érthető persze, hogy a nagy pártok nem kívánnak a kampány finisében zavaros pénzügyeikről nyilatkozatokba bonyolódni és az is természetes, hogy a pártot többek közt a parlamentbe is beemelő korrupciós tematika miatt egyedül az LMP vállalta a részvételt.
Ugyanakkor a kérdés valahogy sohasem túl fontos a nagypolitika számára és nem üti meg túlzottan a választó ingerküszöböt sem. A Transparency International szervezői városnéző buszozással egybekötött beszélgetésre hívták meg az elemzőket. Ez az elvileg késő vénasszonyok nyarának időszakába eső szeptember végére optimális ötlet lett volna, ám a jeges szél némileg hűtötte a kampányfinanszírozás leleplezése iránti lelkesedést.
Blőd kifogások, és egy meg nem hívott parlamenti párt
Hol balra, hol jobbra fújta a csípős budapesti szél a szakértői hajkoronákat, de végül csak az LMP székházhoz sodort minket. A nagy pártok roppant ügyetlenül tértek ki a Transparency International meghívása elől.
A Fidesz azt javasolta a szervezőknek, hogy a meghívott újságírók az egy nappal korábbi Kósa Lajos által tartott sajtótájékoztatón tegyék fel a kérdéseiket. Az MSZP pedig már a buszút megkezdése közben tájékoztatta a szervezőket arról, hogy sajnos éppen minden illetékes talált munkát az adott időpontra.
Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója arra a kérdésre, hogy a Jobbik miért nem kapott meghívást az eseményre, úgy válaszolt, a párt és a TI alapértékei összeegyeztethetetlenek, elsősorban az emberi jogok tiszteletében tartásával kapcsolatban. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy a szervezet nem kíséri figyelemmel és ellenőrzi ugyanúgy a Jobbik tevékenységét kampányfinanszírozási szempontból, mint bármelyik parlamenti pártét és korrupciós programjukat is véleményezik.
Kampányszámla
Alexa Noémi a Transparency International lapunknak nyilatkozva elmondta, elsősorban egy hirdetésfigyelő rendszerből szerzi forrásait a pártok kiadásairól, aminek összeállítását piaci áron végzett számítás alapján végzik. A pártok kampányra költött kiadásainak figyelésére alkalmas eszköz még a sajtófigyelés, a pártok által közreadott hirdetések, PR-cikkek, kampányesemények reklámozásának figyelemmel követése vagy szórólapok begyűjtése önkéntesekkel. Figyelik továbbá az MTI-meghívókat is a kampányrendezvényekre. Végül egy PR-csapat árazza be a kampánykiadások költségeit.
Idén ez az összeg jóval alacsonyabb volt, már az országgyűlési kampány idején is. Az önkormányzati kampányra pedig még ennek is csupán töredékét költötték a pártok. Ez többek között azzal magyarázható, hogy nagyjából lejátszottnak tekinthetőek a vasárnapi választások eredményei, a pártok inkább célirányosan költöttek a számukra fontos és kétesélyes körzetek kampányaira. Alexa Noémi szerint nem is elsősorban az a fontos, hogy mennyit költenek a pártok, hanem az, hogy hogyan jutnak ezekhez a pénzekhez és milyen mértékben fedezik közpénzből kampánykiadásaikat.
Az LMP és a córesz
A kampánykultúra itthon még közel sem tart azon a szinte, hogy a kampányfinanszírozás nyilvánosságra hozása, vagy a részletes elszámolás különösebben lázba hozná a választókat. Az LMP főpolgármester-jelöltje, Jávor Benedek a FigyelőNet tudósítójának üres pártkasszájukkal kapcsolatos kérdésére úgy reagált, ez elsősorban nagyon sok pénzzel kerülhető el, ami nekik nincsen.
Konkrétabb válasz kifejtését is megkísérelte ugyanakkor, ebben elsősorban a kampány költségeinek pontos tervezését nevezete sarkalatos pontnak. Jávor Benedek szerint az LMP-nek nagyon sok forrása ment el az ajánlószelvények gyűjtésére, mivel az utolsó napokban dőlt csak el, hogy állíthat e főpolgármester-jelöltet a párt.
Hozzátette, ha az ajánlószelvény-gyűjtést, mint a politikai programokhoz amúgy is kevéssé kapcsolatos feladatot egyszerűen kivennék a választási rendszerből, a tényleges választási kampányra jóval több forrás maradna. Az LMP főpolgármester-jelöltje szerint a kampánykultúra nagyon lassan változik és jelenleg elsősorban a médiában jelenlevő hirdetések, kampányüzenetek révén tud bemutatkozni egy párt, ez pedig drága mulatság.
Tarlós tarolni fog, de azért érdemes lesz fent maradni
László Róbert, a Political Capital elemzője kicsit az önkormányzati választások érdekességeiről is mesélt a FigyelőNetnek. A szakértő szerint a legfőbb nyitott kérdés, hogy Budapesten meglesz e a közgyűlési fideszes többség Tarlós István mögött. Kifejtette, az, hogy Tarlóst ennyire biztos befutónak veszik, elaltathatja a budapesti Fidesz tábort és sokan akár otthon is maradhatnak a biztos győzelem tudatában. Ez viszont Tarlós számára a közgyűlési támogatás hiányát is jelentheti. Ebben az esetben pedig alkalmi partnereket kell majd találnia.
A megyei jogú városok közül Szeged, Miskolc és Salgótarján lehet majd ok az ébren maradásra vasárnap este. Utóbbiban volt rá példa négy éve, hogy egymás ellen indul a korábban szocialistaként győztes, most függetlenként induló polgármester és a helyi szocialista jelölt, ami végül a Fidesz győzelmével zárult. Budapesten az önkormányzati választásokon is a XIII. kerület lesz a főszereplő, csakúgy, mint májusban, de játszik még a X. és a XV. kerület is, ahol a független jelöltek okozhatnak meglepetéseket és akár Csepelt is elveszthetik a szocialisták.
László Róbert kiemelte, egyértelműen látszik, hogy a nagypolitika teljesen rátelepedett az önkormányzati választásokra is. A mostani helyzet vesztesei egyértelműen a helyi szervezetek lesznek. Négy évvel ezelőtt akár 10-14 különböző szervezet közül is lehetett választani megyei szinten, most viszont alig van hely, ahol a Fideszen, az MSZP-n, a Jobbikon kívül más szervezet is rendelkezne megyei listával.
Civil szervezetek helyi listával csak elvétve látszanak az országban és ott is esélytelenül indulnak. Az önkormányzatok tehát narancssárgába borulnak vasárnap, ám a relatív előny abszolút fölénnyé konvertálása a közgyűlésekben még sok helyen nyitott kérdés maradhat.
