10 projekt, a hazai, és az egyetemi forrásokkal együtt 5 milliárd forint összegben – ilyen eredményesen pályázott az elmúlt tanévben a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) az uniós pénzekre – ismertették a szerdai sajtótájékoztatón.
A BCE szeretne bekapcsolódni a Széchenyi Tervbe is, például a turizmusfejlesztés és az egészségipar területén. A tanszékek éppen most véleményezik a vitaanyagot.
Pitti Zoltán az egyetem oktatója, projektmenedzser még annyit árult el, hogy négy területen körvonalazódnak finomítási javaslataik a Széchenyi Tervhez, melyek mai problémákra épülnek.
Megfontolásra ajánlják
Az egyik a magyar gazdaság termékszerkezete – kérdés, jó-e, hosszú távon fenntartható-e, ha az erőforrásokat a termelésből a szolgáltatás területére csoportosítják át.
A másik a magyar gazdaság méretszerkezetének javítása. 98 százalékkal rendkívül magas a mikro és kisvállalkozások aránya, amihez nagyon alacsony termelékenység társul – erre szerintük nehéz növekedést tervezni. Jobb arányra kellene törekedni a nagy a közepes és a kisvállalatok között.
A harmadik a kutatás területe. Hangsúlyosabbá kellene tenni, mennyire fontos lenne, hogy a hazai termelők saját fejlesztésű termékeket állítsanak elő. Ehhez közgazdasági szabályozókkal még jobban kellene ösztönözni a kutatás-fejlesztési tevékenységet. E nélkül nehéz lesz elmozdulni.
Negyedik javaslatuk a tőkehiányos kkv szektor finanszírozásának javítását célozza, például kockázati tőke bevonásával, állami szerepvállalással, egyesülésekkel, erőforrás koncentrációval.
Öt új kutatás
Az elnyert pályázati összeg felét kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítményük fokozására fogják fordítani, öt kutatási témában. Ezek: a fenntartható fejlődés (műszaki, ökológiai, természeti és gazdasági-társadalmi megközelítésben), a hazai és nemzetközi versenyképesség, az élelmiszer-biztonság, a kutatás-fejlesztési (K+F) teljesítmény növelése és a hatékony állam megteremtése. Az egyetem oktatói nemzetközi kutatásokba is bekapcsolódnak majd, a hazai hasznosítás céljából. A kutatási projekt 2012 márciusában zárul, és további 3 éven keresztül fent kell tartani.
Első körben olyan új kutatási, üzleti partnereket keresnek, akikkel folyamatos együttműködésre rendezkedhetnek be. Törekednek arra, hogy minél jobban megismerjék a magyar versenyszféra igényeit, illetve megismertessék velük az új fejlesztéseket.
Üzleti hasznosítás
Nemcsak magára a kutatásra összpontosítanak, hanem annak gyakorlati, üzleti hasznosítására is, melyet több síkon terveznek. Segítenék például a kormányzati döntések előkészítését. A kutatások tapasztalatait nyilvánosságra hoznák, így széles szakmai körben és a versenyszféra számára is használhatóvá válhatnak az eredmények. Ezen kívül az oktatásba, a kutatóképzésbe és a tananyagfejlesztésbe is beépülnek majd a megszerzett tapasztalatok.
A pályázat sikeres végrehajtása valószínűleg közelebb viheti majd az intézményt ahhoz is, hogy kutatóegyetemmé váljon, ami finanszírozási oldalról is fontos lehet.
9 további fejlesztés
A fejlesztési pénzek másik feléből 9 projekt valósul meg. Megújul a Budai és a Szarvasi Arborétum, innovációs és kutatási központot hoznak létre a hazai felsőoktatási kutatási eredmények gazdasági hasznosítására, tananyagfejlesztéseket végeznek a mesterképzésekben, pályakövetést és tehetséggondozást vezetnek be, fejlesztik a hiányszakmák, új szakmák képzéseit, a kertészeti oktatási intézményeknél energetikai hatékonyságnövelő felújításokat végeznek és komplex hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztést hajtanak végre.
Mint Mészáros Tamás rektor elmondta, az oktatás, a kutatás, a szolgáltatás és az infrastruktúra együttes fejlesztésétől azt is várják, hogy tovább javuljon a BCE nemzetközi versenyképessége, minőségi szolgáltató egyetemmé váljanak és erősítsék jelenlegi pozícióikat.
