Főként postai úton kézbesítik az október 3-ai önkormányzati választásra szóló értesítőket és az ajánlószelvényeket valamennyi megyében. Több kisebb településen önkormányzati dolgozók, hivatalsegédek, vagy éppen közmunkások viszik ki a választási dokumentumokat.
Aki csütörtökig nem kapja meg az ajánlószelvényeket, annak a jegyzőnél (a helyi választási iroda vezetőjénél) kell ezt jeleznie. A jegyző ekkor új szelvényeket állít ki.
A személyes adatokat is tartalmazó dokumentumok kézbesítési módjának azért van jelentősége, mert a korábbi választások idején előfordult, hogy az értesítőket és az ajánlószelvényeket az érintettek nem kapták meg; volt például olyan eset, amikor a kézbesítő elásta, egy másik pedig elégette a dokumentumokat. A választási irodák ezért fokozott óvatossággal járnak el a kézbesítési megbízásoknál.
A hivatalok egy részében hétfőn postázták, azaz ekkor „adták fel” a borítékokat, így azokat várhatóan kedden, vagy szerdán kézbesítik a leveles ládákba. Volt több olyan önkormányzat – például az I. és a VIII. kerület – ahol már a múlt héten átadták a borítékokat a postának, így ezekben a városrészekben a választók egy része már hétfőn kézhez vehette az értesítőt és az ajánlószelvényt.
Hüse Marianna, a Magyar Posta szóvivője elmondta: az önkormányzatokkal kötött szerződésben szereplő minden adat – így a szolgáltatási ár is – titkos. A jelenleg rendelkezésre álló adatok egyébként még nem teljesek, mert a helyi posták folyamatosan rögzítik a rendszerbe az információkat, amelyek feldolgozása folyamatban van – tette hozzá.
Külön értesítést is kapnak a kisebbségi választók
A kisebbségi szavazásra jogosultaknak is csütörtökig kell megkapniuk az október 3-ai kisebbségi választásra szóló értesítőt. Ennek a tájékoztatónak azért van jelentősége, mert a kisebbségi választásokat nem az önkormányzati választások helyszínein tartják, így ebből az értesítőből derül ki a számukra, kiírták-e a kisebbségi választást, és melyik szavazókörben voksolhatnak majd saját kisebbségük jelöltjeire.
1604 településen lesz
Az Országos Választási Iroda adatai szerint 1604 településen összesen több mint 2344 kisebbségi választást írtak ki a helyi választási bizottságok.
Ott, ahol tartanak kisebbségi választást az önkormányzati választással egy napon, október 3-án, a helyi választási iroda vezetőjének (a jegyzőnek) a kisebbségi választás kitűzését követően, de augusztus 19-ig el kell juttatnia a választópolgárhoz az úgynevezett kisebbségi értesítőt.
Azokon a településeken tehát, ahol a helyi választási bizottság kisebbségi választást írt ki, a kisebbségi jegyzékben szereplő polgárokat nemcsak az önkormányzati szavazás helyszínéről értesítik, hanem a kisebbségi voksolás helyéről is. (Ebben a borítékban azonban nincs ajánlószelvény, hiszen a kisebbségi jelölteket a kisebbségek szervezetei indíthatják; ők dönthetnek arról, kik szerepelnek majd a szavazólapon.)
A települési kisebbségi választáson csak az szavazhat, aki a 13 kisebbség egyikéhez (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán) tartozik, a kisebbséghez tartozását nyilatkozattal vállalja, nagykorú, vagy október 1-jéig nagykorúvá válik, továbbá a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoga van, és szerepel a kisebbségi választói jegyzékben.
A felvételt a kisebbségi választói jegyzékbe július 15-ig lehetett kérni a választópolgár lakóhelye szerinti település jegyzőjétől, ezt országosan több mint 220 ezren tették meg. Július 15-e után a jegyzékre már nem lehetett felkerülni, az azon szereplő választópolgárok száma azonban csökkenhet. A jegyzékről ugyanis törölni kell az időközben elhalálozott, vagy választójogukat elveszítő embereket, illetve azokat, akik elköltöztek a településről vagy a fővárosi kerületből.
A települési kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási bizottságnak legkésőbb augusztus 9-ig ki kellett írnia, ha a településen az adott kisebbség választói jegyzékében szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján elérte a harmincat. A választás megtartását nem akadályozza, ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzését követően harminc alá csökken.
