Kercaszomoron arról emlékeztek meg, hogy 1919-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták a települést, egy évvel később a helyiek fegyveres ellenállással próbáltak elűzni a katonákat, de a falut csak 1922-ben csatolták vissza Magyarországhoz. A település templomában emléktáblát is avattak a második világháborúban elhunyt és a kommunista kitelepítések során elhurcolt falubeliek előtt tisztelegve.
Schmitt Pál köztársasági elnök a református templomban tartott köszöntő beszédében elmondta: úgy jött el az őrségi településre “mint egy 68 éves magánember, aki hasonló értékeket hordoz a lelkében”, elkötelezett a nemzeti érzések, a nemzeti érzelmek, a konzervatív gondolkodás és a polgári értékrend mellett. “A hűségről, a bátorságról, a hazaszeretetről van szó ezen az ünnepen” – indokolta, hogy két nappal beiktatása után miért is fogadta szívesen a meghívást.
Ünnepi beszédében az államfő kifejtette: az itt élők tanúbizonyságot tettek bátorságuk mellett, még ha átmenetileg fájó vereséget szenvedtek is. “Nagylelkű, bátor, hűséges és elsősorban hazaszerető emberek voltak az önök szülei, nagyszülei” – méltatta a település lakóit. Úgy fogalmazott, hogy nemcsak háborús körülmények között mutatható ki a hazaszeretet. “Van hétköznapi hazaszeretet is”, ebbe beletartozik a szép magyar szó és az egymás iránt mutatott szeretet is – jelentette ki.
A több száz ünneplővel zsúfolásig megtelt kercaszomori református templomban Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára református lelkészként hirdetett igét. Beszédében úgy fogalmazott: Magyarországon és a Kárpát-medencében történelmi megemlékezést templomban kezdeni “egyszerre magától értetődő és egyfajta provokáció” is, hiszen legméltóbban templomban lehet ünnepelni, ahol “mindenkinek és mindennek helye van, az örömnek, a bánatnak és akár még a nem ünnepi gondolatoknak is”.
A templomi megemlékezést követően a kultúrházban folytatódott az ünnepség, ide a résztvevők közösen vonultak át, miközben az államfőnek számosan személyesen gratuláltak beiktatásához. Az események folytatásaként Orbán Viktor miniszterelnök kercaszomoriaknak címzett levelét V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára olvasta fel. A kormányfő üzenetében úgy fogalmazott: kevés keservesebb korszaka volt a magyar történelemnek, mint a huszadik század, a haza széthullásának ideje, de “kevés felemelőbb pillanat ragyogta be ezt a gyászos kort, mint amelyikben feltárult a hazaszeretet”. Emlékeztetett arra: az elmúlt két évtizedben sokan és sokat tettek azért, hogy 1956 forradalma és szabadságharca “megkérdőjelezhetetlen mérce legyen”. De 1945 után vajon hányan hallottak Sopronnak, a hűség városának védőiről, Balassagyarmat lakóinak példás helytállásáról, amellyel 1919-ben kiűzték a megszálló cseh katonaságot, és hányan tudnak a szomoróci felkelés történetéről? – tette fel a kérdést levelében a miniszterelnök.
Írásában kifejtette: “itt az ideje annak, hogy Trianon sebeiről levegyük az ezerszer átvérzett kötést”, itt az ideje az emlékezésnek, a főhajtásnak. Kercaszomoron azon hazafiak előtt kell tisztelegni, akik fegyvert fogtak azért, hogy a falu magyar település maradhasson. Kercaszomor polgárai 90 évvel ezelőtt “a legnemesebb erényekből mutattak példát mindannyiunknak”, emlékük kifogyhatatlan erőt és példát ad – írta levelében Orbán Viktor.
Az Országgyűlés 2008-ban adományozta a településnek a legbátrabb falu, Communitas Fortissima címet.
