Kövér László 304 igen és 50 nem szavazat mellett nyerte el a harmadik legmagasabb közjogi tisztséget; a titkos választáson vélhetően előzetes bejelentésük szerint az MSZP képviselői voksoltak nemmel. Stumpf Istvánt 265 szavazattal választották alkotmánybíróvá, Bihari Mihály pedig 271 igen vokssal lett a taláros testület tagja. Őket a szavazati arányok alapján egyik ellenzéki párt sem támogatta.
Milyen házelnök lesz Kövér?
Kövér 1990 óta tagja az Országgyűlésnek, és kormányzati tapasztalattal is rendelkezik, előnyére válhat, mert mind a törvényhozás jogi útvesztőiben, mind a házszabályban jobban eligazodik, mint elődje, Schmitt Pál – vélte korábban Filippov Gábor, a Progresszív Intézet munkatársa. Kérdés ugyanakkor a politológus szerint, hogy Kövérben házelnökként a jogász vagy a pártpolitikus kerekedik-e felül, mert mint az közismert a Fidesz választmányi elnökét időnként elragadják az indulatok, ugyanakkor karakánsága miatt jobban megzabolázhatja a Jobbik képviselőit. Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője ugyanakkor úgy vélte: Kövér távolabb kerül korábbi pártpolitikusi mivoltától, és “szükségszerűen konszenzusosabb” személy lesz.
Az MSZP Kövér megválasztása után közleményt adott ki kételyeiről. Ebben azt írják: “Vajon képes lesz-e Kövér László eleget tenni törvényi kötelezettségének, mi szerint mától kötelessége, hogy védje az Országgyűlés jogait? Az MSZP elvárja, hogy védje akkor is, ha a fölötte álló kormányerő a Parlament írott és íratlan szabályait esetleg nap mint nap átlépi. Képes lesz-e Kövér László őrködni a Ház méltósága és tekintélye felett, amikor eddig inkább köteleket osztogatott volna?…A Magyar Szocialista Párt ezúton kíván Kövér Lászlónak erőt és egészséget ahhoz, hogy képes legyen kibújni saját bőréből és ne csak egy „kötelező” gyakorlatnak tekintse a rá rótt feladatot.”.
Volt pártelnök és miniszter is
Kövér László Pápán született 1959 december 29-én. A Fidesz 1. tagkönyvének tulajdonosa, 1990 óta a párt képviselője. Orbán Viktor első kormányában 1998 és 2000 között a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter volt. 2000-ben lemondott a bársonyszékről, miután a Fidesz elnökévé választották. A pártot 2001-ig vezette.
Nem volt kétely a Fideszben Stumpf iránt
Némi meglepetést keltve a múlt héten Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt jelölte alkotmánybírónak levélben Orbán Viktor.
Stumpf jelölése felháborodást váltott ki az ellenzék soraiban, miután eddig elsősorban politikusként (Orbán Viktor első kormányában négy évig kancelláriaminiszter volt), politológusként és ifjúságkutatóként vett részt a közéletben. A parlamenti ellenzék szerint ezért Stumpf nem felel meg az alkotmánybírókkal szemben támasztott törvényi követelményeknek, amelyek 20 éves szakmai gyakorlatot, kiemelkedő elméleti tudást és tudományos fokozatot írnak elő. Stumpf a kritikákra reagálva bizottsági meghallgatásán oktatói és kutatási tevékenységére, publikációira, és huszonöt éves szakmai tapasztalatára hivatkozva kijelentette, hogy teljes mértékben megfelel a követelményeknek.
Bihari Mihály jelölésére a nemzeti együttműködés rendszere keretében kerülhetett sor, mert a jogtudós 1994-1998 között az MSZP parlamenti képviselője volt, 1999-től 2008-ig pedig a párt jelöltjeként volt a taláros testület tagja, amelynek 2005-2008 között elnöke is volt. Ellenzéki kritikák szerint a Fidesz pusztán hálás Biharinak, amiért az Alkotmánybíróság az ő elnöksége alatt az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek ítélte a szociális népszavazást.
