Szigeti Péter, a testület elnöke múlt pénteken azt írta: az OVB a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) módosításáról szóló 2010. évi LXI. törvény utólagos normakontrollját indítványozta az Alkotmánybíróságnál.
A kifogás benyújtói szerint azonban a bizottság testületi ülés tartása nélkül nem tehette volna ezt meg, azaz ülést kellett volna tartania az ügyben és ott határozatot kellett volna hoznia, valamint a döntésről szóló jegyzőkönyvet nyilvánosságra kellett volna hoznia.
A kifogást megfogalmazók azt írták: bár az OVB közleménye július 9-én született, ők csak július 15-én észlelték azt, és – mivel az OVB „mulasztásos állapotcselekményéről” van szó – kérték, hogy kifogásukat érdemben bírálják el és az OVB semmisítse meg az Alkotmánybíróságnál előterjesztett indítványt.
Az OVB azonban 5:2 arányban úgy döntött, hogy a kifogást a jogszabályban rögzített két napon túl nyújtották be, így az elkésett és érdemi vizsgálatra alkalmatlan. A testület első ízben ülésezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Arany János utcai épületében, miután az Országos Választási Irodával egyetemben “kiköltözött” a Belügyminisztérium épületéből.
Szigeti Péter az Alkotmánybíróságnak írt indítványában emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés június 21-én fogadta el a Ve. módosítását. Eszerint az OVB-t minden általános választás (parlamenti, önkormányzati, európai parlamenti) alkalmával meg kell újítani.
Ezzel kapcsolatban egyebek mellett egy 2007-es alkotmánybírósági határozatra hívta fel a figyelmet, amely szerint az egyedi esetre szabott, jogszabályi formába öltöztetett döntés sérti az alkotmányban deklarált jogállamiság elvének szerves részét képező jogbiztonságot.
Azt mondta, megítélésük szerint „ebben az esetben nem egyszerűen arról van szó, hogy egy, a törvényhozó által létesített jogot a törvényhozó visszavon”. Véleményük szerint az OVB esetében érvényesülnie kellene „a szerzett jogok speciális, alanyi jogi helyzethez közelítő” védelmének. Utalt arra, hogy a testületi tisztséget négy évre vállalták és ez a döntésük az életvitelüket, a feladatvállalásaikat is befolyásolta.
„Ezt jogállami módszerekkel csak a törvényben rögzített megszűnési okok fennállása vagy pedig olyan törvénymódosítás szüntethetné meg, amely a választások feletti törvényességi ellenőrzés egész rendszerét konstruálná újjá” – írta, hozzátéve: a helyi-területi és országos szintű választási bizottságok között „ésszerű indok nélkül bevezetett megkülönböztetés nem tekinthető elégséges alkotmányos indoknak”, így az sérti az alkotmányban szabályozott hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.
„A választott tisztségviselők mandátumának megfelelő alkotmányos indok nélküli, diszkriminatív, visszaélésszerű lerövidítése a szerzett jogok sérelmén keresztül sérti a jogbiztonság jogállami követelményét” – szögezte le Szigeti Péter.
Az OVB elnöke beadványában emlékeztetett arra: a választási eljárásról szóló törvény azt az alkotmányos elvet emelte tételes jogi szintre, amely szerint „hatalommegosztási megfontolásból mindig a leköszönő parlament választ új OVB-t a következő ciklusra”. Az új megoldás azonban szakít ezzel – írta – és “felszámolja ennek a speciális ellensúlynak az alkotmányos funkcióját a hatalommegosztás rendjén belül, s így gyengíti a hatalommegosztás alkotmányos elvét is”.
Úgy látják – írta az indítványt jegyző Szigeti Péter -, hogy a törvény nem állja ki az alkotmányos jogalkotásra vonatkozó követelmények próbáját, „összességében pedig sérti a semleges ellenőrző szervek alkotmányos jogállami koncepcióját, mert szakít a hatalommegosztás elvéhez illeszkedő fékek és ellensúlyok törvényi megoldásokban rögzített elvével”.
