Belföld

Bebetonozná Orbánt az új alkotmány

Kikerülhet az alkotmányból a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye. A parlament befolyását általában gyengítené, de a mai ellenzéknek nem oszt, nem szoroz. A fő kérdés az, lesz-e, ami pótolja.

Schöpflin György politológus-történész, az Orbán Viktor miniszterelnök mellett dolgozó alkotmánytervező testület tagja a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, javasolta, hogy kerüljön ki az alkotmányból a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye. A vélemények megoszlanak a kormánypárton belül és a szakértők között is.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány még az Antall-Tölgyessy paktum részeként került bele a magyar alkotmányba. Akkori szerepe elsősorban az volt, hogy biztosíthassa a hatékony kormányzást, a parlament ne legyen képes önkényesen a miniszterelnököt meneszteni még akkor sem, ha ehhez megvan a többsége. A konstruktív bizalmatlansági indítványban ugyanis az új kormányfőnek javasolt személy nevének is szerepelnie kell.

Gyengül a parlament, de mégsem

Ha az indítványt kiveszik az alkotmányból, akkor a parlamentnek jóformán semmilyen eszköze nem marad arra, hogy a miniszterelnököt eltávolíthassa. Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese az fn.hu-nak elmondta, ha az új alaptörvény tartalmazna olyan elemeket, amelyek helyettesíthetnék az indítványt, akkor nem igazán hagyna űrt maga után. Amennyiben viszont a kiiktatás nem jár együtt valamiféle pótlással, akkor a kormányzati hatalom stabilitása erősödik az intézkedés révén.

Az elemző szerint a javaslat – ebben a ciklusban különösen – nem annyira az ellenzéki pártok, mint inkább a párton belüli ellenzék lehetőségeit korlátozza. A biztos parlamenti háttérrel rendelkező kormányok stabilitását eddig sem befolyásolta az intézmény. Fontosabb szerepe inkább a rendszerváltás idején volt, mégpedig az, hogy megvédje a kormányfőt egy instabil kormánykoalíció esetén. Magyarországon a konstruktív bizalmatlansági indítványt eddig is a kormányoldal használta, nem a parlament, hiszen Gyurcsány Ferencet így váltotta Bajnai Gordon, míg Medgyessy Péter 2004-ben lemondással távozott.

Legyen konstruktív, vagy ne legyen semmilyen

Az indítványt a német rendszertől vette át a magyar politika a rendszerváltás után, abból a félelemből kiindulva, hogy egy instabil kormány esetén könnyen káosz alakulhat ki, a miniszterelnököt pedig gond nélkül megbuktathatják. Tehát voltaképpen a végrehajtói hatalom támasza volt.

Azokban az országokban, ahol nem konstruktív, azaz nem szükséges a kormányfő megnevezése az ellenzék által is kezdeményezhető bizalmatlansági indítványhoz (pl. Bulgáriában a képviselők egyötöde bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet) az ellenzék gyakran folyamodhat ehhez az eszközhöz, folyamatosan fenntartva a kormány instabilitásának látszatát belföldön és küldföldön egyaránt. Bulgáriában például hét bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek az előző ciklusban a szocialista kormánnyal szemben – mondta az fn.hu-nak Juhász Attila.

De mégis hogyan lehet, hogy a végrehajtó hatalom megerősítésére létrehozott intézmény eltávolítása esetén még erősebb lesz? Juhász Attila úgy válaszolt, érdemes az aktuális erőviszonyokat is figyelembe venni. Az ellenzék ma már tagoltabb, mint az előző ciklusban, nehezen képzelhető el, hogyan állítanának közös jelöltet, amennyiben van konstruktív bizalmatlansági indítvány (a kezdeményezéshez a képviselők egyötödére van szükség, de önmagában egyik ellenzéki frakció sem rendelkezik ennyi mandátummal). Formálisan pedig azért erősíti a végrehajtó hatalmat, mert a kormányoldalon belül sem léphetnek fel esetlegesen „lázadók” ezen intézmény híján.

Orbán Viktor eltávolítása mandátumba kerülhet

Az Országgyűlés azért továbbra is képes lehet eltávolítani a miniszterelnököt, de csak önmaga feloszlatásával. Az így elért választásokon új kormánynak is kell alakulnia, így a miniszterelnök is távozik, de konstruktív bizalmatlansági indítvány nélkül erre még kisebb az esély, hiszen a képviselők saját mandátumukat is kockára teszik.

Arra a kérdésre, felismerhető–e már egy új tendencia a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyának változásában, Juhász Attila úgy vélte, az eddigi információk szerint a rendszer alapelemeiben nem változik. A legnagyobb különbség nem az egyes intézmények ide-oda tologatásában mutatkozhat meg, hanem a hatalomgyakorlás koncentráltabb módjában. A hatalmi ágak közötti egyensúly pedig olyan politikai elv, amelyet a gyakorlatban például alaposan felülír a parlamenti többségnek a mindenkori kormánnyal fennálló szoros viszonya.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.