A válaszadás jogát, vagyis a helyreigazítást érintő szabályozással kapcsolatban módosító indítványt nyújtanak be az előterjesztők a médiacsomag sajtószabadságot és médiatartalmakat szabályozó, úgynevezett kerettörvényéhez. A tervezet tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó részében is változtatások lesznek – mondta Rogán Antal, fideszes országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által június 14-én beterjesztett, öt részből álló médiacsomag egy elemének, az úgynevezett médiaalkotmánynak a részletes megvitatását őszre halasztotta a parlament, a szabályozás többi részéről azonban már hétfőn végszavazás lesz.
Nekiestek a médiacsomagnak
Szerdán délelőtt több sajtószakmai szervezet mondta el véleményét a Fidesz által beterjesztett médiacsomagról a parlament kulturális és sajtóbizottságának ülésén. Többségük a kifogásait sorolta.
A bizottság a sajtószakmai szervezetek mellett országos és megyei sajtóorgánumok, rádiók és televíziók képviselőit hívta meg szerdai ülésére, hogy a készülő új médiaszabályozással kapcsolatos álláspontjukról tájékozódjon.
Czeglédi László, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta: egyetért a közmédiumok kuratóriumaira vonatkozó módosítással, mivel azok most nehezen működnek. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a bizottság csak ezen a fórumon hallgatta meg őket.
„Nem lehet biztosan tudni, hogy a törvényjavaslatban jelzett médiatartalmak alatt pontosan mit lehet érteni” – mondta Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke felszólalásában. Szerinte a sajtó-helyreigazítási szabályokon nem sokat változtat az új tervezet, csupán annyi a kérdés, hogy mekkora terjedelmet kell erre biztosítani. Az nem derül ki a javaslatból, hogy a majdani törvény hatálya a közmédiumokon kívül kiterjed-e a magán médiavállalkozásokra is – mondta Eötvös.
Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet képviselője elmondta: mindenképpen teret kell biztosítani a társadalmi és szakmai vitának. A javaslat platformsemleges, tehát minden médiatípusra kiterjedő tervezet, ám ma már minden platformra másféle szabályozás szükséges, ezért sem felel meg a médiaszabályozási alapelveknek. A tájékoztatási kötelezettség a TASZ szerint idejétmúlt megoldás, mert ha ez az online médiumokra is vonatkozna, az „teljesíthetetlen és végrehajthatatlan” lenne.
Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke szerint a tervezetben a Magyar Távirati Iroda nemzeti karakterét kellene erősíteni. Bár a hírügynökségi törvényben szerepel ez a kitétel, az új törvényjavaslat ezt a megfogalmazást nem tartalmazza – mondta.
Külföldön is híre ment
A magyar médiacsomaggal már külföldi hírügynökség és nemzetközi szervezet is foglalkozott. Az AFP francia hírügynökség a médiacsomag magyarországi vitájáról beszámolva azt írta: az ellenzék azzal vádolja Orbánt, hogy szájkosarat akar tenni a közszolgálati tömegtájékoztatási eszközökre.
Az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ) szerint visszafordítaná az órát a magyarországi sajtószabadság tekintetében az új médiatörvény-tervezetre épülő jogszabály. Aidan White, a szervezet főtitkára úgy nyilatkozott, hogy a magyar Országgyűlés elé került javaslat „korlátozó jellegű”, amely „keretek közé szorítja a véleménynyilvánítás jogát és így a szólásszabadságot is”.
