Belföld

Csányi már tudja, ki nem lesz államfő

Jelölne-e olyan embert az MLSZ elnökségébe a magyar foci leendő első embere, akiből Orbán Viktor köztársasági elnököt csinálna? Kevéssé valószínű – mondja a politológus, aki szerint van név, amit azért dobtak be, hogy szondáztassák a közvéleményt.

Befolyásolhatja-e a köztársaságielnök-választást a magyar labdarúgás? Elképzelhető, ugyanis a héten napvilágot látott a hír: Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség leendő első embere megnevezte a testület július 6-án felálló új elnökségét, melyben helyet kapott az államfői poszt kapcsán emlegetett Vízi E. Szilveszter is.

Kérdés, hogy Csányi – aki rendszeresen néz együtt meccset Orbán Viktorral – jelölné-e Vízit úgy, hogy tudja, jelöltje államfő lesz – ami kizárja az MLSZ elnökségi tagságát. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a Fidesz épp így próbálja szondáztatni Vízi nevét a közvéleménnyel.

Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese szerint, ha lebegtetnek is Orbánék, nem Vízi E. a jelöltjük. „A Fideszben eddig nem hozták nyilvánosságra a felmerült neveket, és inkább úgy tűnik, hogy arra törekednek, minél rövidebb ideig legyen erről vita a nyilvánosságban a megválasztás előtt” – mondja a politológus. Juhász szerint egyedül talán Schmitt Pál esetében beszélhetünk arról, hogy az ő neve nem véletlenül forog már egy ideje a médiában, az ő esetében mintha folyna a nyilvánosság és főleg a saját tábor véleményformálóinak szondáztatása.

Érdekes ezt összevetni a Fidesz, az előző köztársaságielnök-választás idején látott gyakorlatával, akkor a választók bevonásával a nyilvánosság előtt kampányt folytatott a Fidesz Sólyom László mellett, ma a Fidesz felmutatja ugyan, hogy több jelölt is szóba jöhet és hajlandó egyeztetni a MSZP jelöltjével is, de alapvetően az a célja, hogy minél csendesebben és gyorsabban megválasszon egy számára kedvező jelöltet.

Általában elmondható, hogy a lebegtetés vagy a kiszivárogtatás lehet tudatosan alkalmazott kommunikációs eszköz akár személyi döntések, akár bizonyos intézkedések bejelentése előtt. A módszer előnye, hogy tesztelni lehet az adott személy vagy az intézkedések fogadtatását. Igaz, ez nem feltétlenül alkalmas a közvélemény egészének felmérésére, hiszen ahhoz közvélemény-kutatást kellene inkább végezni, de az láthatóvá válhat, hogy a nyilvánosság, az egyes orgánumok, azokon belül is a saját tábor véleményformálói hogyan reagálnak a felvetésekre.

A módszer hátránya, hogy a kiszivárogtatása időnként sajtótalálgatások özönét szabadíthatja el, ami akár hátrányossá is válhat a kezdeményező számára, mint például az MSZP kínossá vált miniszterelnök-jelölt keresése 2009 tavaszán. Az elmúlt években az MSZP kormányzására egyébként főleg egyes intézkedések, tervek kapcsán volt jellemző a kiszivárogtatás, de nem lehetett mindig eldönteni, hogy ez tudatos szondáztatás céljából történt-e, vagy csupán a kibeszélésnek nem tudtak gátat vetni, végső soron azonban az intézkedések örökös lebegtetése inkább ártott a szocialisták megítélésének, mivel egy határozatlan, döntésképtelen, cselekvőképtelen, kaotikus kormány képe bontakozott ki a nyilvánosságban – emlékeztet a Political Capital igazgatóhelyettese.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.