Orbán Viktor kedden a Parlamentben ismertette 29 pontból álló akciótervét, melynek 19. passzusa volt, hogy a közszférában bevezetik a bruttó 2 millió forintos fizetési plafont, valamint a végkielégítések kéthavi fizetés feletti részét “visszamenőleg is” 98 százalékos adóval sújtják.
Vámosi Nagy Szabolcs szerint teljességgel kizárt, hogy például az áprilisban törvényesen felvett pénzek nagy részét bárkivel is visszafizettessék, mert az egyértelműen alkotmányellenes lépés lenne. Az Ernst & Young adószakértője azonban azt mondja: a kétmilliós fizetési plafon bevezetése megoldható alkotmánymódosítással, melyet Orbán Viktor is kilátásba helyezett.
A visszamenőleges jogalkotás tilalma
Vadász Iván adószakértő az fn.hu-nak elmondta, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát az Alkotmánybíróság már 1990-ben kinyilatkoztatta. A kivételek a kedvezményes változások. Tehát adócsökkentés lehetséges visszamenőleg, növelés viszont nem.
A jogi szakértő szerint a jogbiztonság alapkövetelménye, hogy az évek óta tartó munkaviszonyban beálló változásokat nem lehet törvényi erővel visszamenőleg is érvényesíteni. Más kérdés, hogy a megváltozott szabályok hatályba lépését követően az elbocsátásnál már az új intézkedések legyenek érvényben.
Azt azonban Vadász Iván is elképzelhetőnek tartja, hogy a hatályba lépést követően született munkaszerződésekre már azonnal érvényesek legyenek a kormányfő által tegnap említett kivetések.
A végkielégítések 98 százalékos megadóztatásával kapcsolatban az adószakértő hozzáfűzte, ennek csak akkor van jogalapja, ha a törvény hatálybalépésekor még szó sem volt elbocsátásról. A hatálybalépést követően persze az állam immár törvényesen, kéthavi felmondási idővel, indoklás nélkül elküldhet, és a végkielégítés ebben az esetben már az új viszonyok között történik meg. Vadász Iván felhívta a figyelmet arra, hogy folyamatban lévő elbocsátási ügyekre csak a korábbi szabályok vonatkoztathatóak.
Drasztikusa fizetéscsökkenés
A bruttó kétmillió forintos plafon bevezetése viszont jogilag is megoldható a szakértők szerint. Az állami cégvezérek közül legalább harmincan számolhatnak azzal, hogy fizetésük sokszor a felére, egyes esetekben a negyedére is csökkenhet. Klados Gusztáv, a 4-es metró vezető projektmenedzsere, Simor András, az MNB elnöke, valamint Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnökök fizetése fog a legdrasztikusabban csökkenni. Simor jelenleg 8 millió 340 ezer forintot keres, Karvalits Ferenc fizetése 6 millió 672 ezerről, Király Júliáé 5 millió 838 ezer forintról csökken majd kétmillióra.
Az Orbán Viktor által javasolt fizetéscsökkentésre az adószakértő úgy reagált, hiába van több évre érvényes szerződése az adott állami szerv vezetőjének, ezt törvényi erővel felülírhatja a kormány. Az Alkotmánybíróság 1990-ben hozott döntése alapján a szerződő felek valamelyikének nyomós érdeke indokolhatja a fizetési viszonyok megváltoztatását. Magát a munkaszerződést azonban utólag jogszabály nem módosíthatja.
Nem lesz több álomfizetés az állami szektorban
Több szakértő is egyet nem értésének adott hangot az állami szektorban alkalmazott fizetési plafon bevezetésével kapcsolatban. Reményik Kálmán úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a bevezetett fizetési limit még inkább eltéríti a jól teljesítő, tehetséges vezetőket, akik inkább a vállalkozói piacon próbálnak majd boldogulni. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a közszférában már ma is jóval alacsonyabbak a bérek, mint a versenyszektorban.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. igazgatója ugyanakkor nem tart ettől. Úgy véli, két különböző munkahelyzetről van szó. Míg a magánszférában elsődleges szempont a teljesítmény, addig az állami cégeknél a lojalitás a legfontosabb. Ő sem tartja jó megoldásnak a korlátozást, de hozzátette, el kell ismerni, hogy a közvélemény számára irritáló lehet, ha kiemelkedő jövedelemhez jutnak egyesek, miközben jelentős adófizetői támogatást kap a vállalatuk.
