Schmitt Pál házelnök megnyitotta a tavaszi ülésszak kilencedik ülését, amely az első alkalom, amelyen már az új kormány tagjai is részt vesznek. Ugyancsak ez az első olyan ülés, ahol napirend előtti felszólalásokat is tartanak.
Elsőként Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője szólalt fel a nemzetközi segélyszállító hajók elleni izraeli támadásról. A magyar honatya a BBC-re hivatkozva elmondta: Izrael aránytalan brutalitással járt el a jobbára török fenségjelzésű hajókkal szemben. Izrael embertelen, nemzetközi normáknak nem megfelelő viselkedése nem egyedi Gyöngyösi Márton szerint, példaként a Gáza elleni hadjáratot említette.
Schmitt Pál a felszólalással kapcsolatban elmondta: a felszólalás tárgya azért lehet országos jelentőségű, mert katonai konfliktus is lehet a dologból, és mivel Törökország NATO-tag, így az eset Magyarországot is érintheti. A házelnök ugyanakkor kiemelte: legközelebb országos jelentőségű ügyekről kéne szólnia a felszólalásoknak.
Harrach a remény kormányáról
A következő felszólaló Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője volt, aki a reményről beszélt. „Amíg élek, remélek” – idézett a politikus, majd Ábrahám egyik példatörténetét vezette fel. „Azt kívánom a most hivatalban lévő kormánynak, hogy az egész társadalomban megerősítse az emberi és közösségi élethez nélkülözhetetlen reményt” – zárta beszédét Harrach Péter.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője Furmann Imre emléke előtt tisztelgett felszólalásában.
Mesterházy és Lázár szópárbaja
Őt Mesterházy Attila követte. Az MSZP frakcióvezetője azt mondta, hogy kevesebb, de jobban kidolgozott tervezetet kellett volna előterjeszteni az új kormánynak. Arra kéri őket, hogy többet foglalkozzanak a hétköznapi problémákkal: adócsökkentéssel, munkahelyteremtéssel, a nyugdíjasok gondjaival. „Valós társadalmi problémákat érintő kérdéseket kell érinteni.”
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője erre reagálva elmondta: a változásoknak az a tanulsága, hogy nincs kifogás és nincs türelem. Nincs türelem 100 napos programokra. Kiemelte: a mai nappal hozzákezdenek az alkotmányozáshoz.
A napirend előtti felszólalásokat követően a határozatot hoztak a Házszabálytól való eltérésről, hogy még a hétfői nap folyamán szavazhassanak a Trianon emléknapról szóló törvényről. 355 igen szavazattal egyhangúan megszavazták, mint ahogy később nagy többséggel az új jogszabályt is.
