Az uniós források hazai lehívásáról és elköltéséről is beszélt. ennek kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország hibásan, egy fejlett ország logikájával költötte el a megszerzett brüsszeli forrásokat. „A brüsszeli pénzeket olyan beruházásokra költöttük, amelyek a
mindennapi életvitel szempontjából jók ugyan, de nem indukálnak tartós
gazdasági növekedést” – mondta. Példaként a főterek, várak, díszkivilágítások megújítását említette.
„A magyar gazdaság elmúlt évekbeli egyik problémája, hogy abszolút ultraliberális szemlélet mentén mozgott; amely szemlélet minden döntést a versenyre hagyott, a hazai cégek érdekeire nem figyelt, nem próbálta megóvni őket. A magyar gazdaságot támogatni hivatott intézményrendszerek pedig látszatintézményként működtek. Ráadásul nagyon rossz gazdaság körüli környezet alakult ki bürokráciában, korrupcióban, adórendszerben, s mára már sajnos a belső piac vonatkozásában is” – fejtette ki Parragh László.
Az elnököt arról is kérdezték, hogy mit gondol az új gazdasági kormányzat elképzeléséről, miszerint a bürokrácia jelentette költségterhet kétezer-nyolcszáz milliárd forintról kétezer milliárd forintra csökkentenék, és mérsékelnék az adókat is. Kiderült, hogy mindkét lépést elvárja a gazdaság az új kormányzattól. „Nagyon nagyokat kell vágni, a mostani rendszert fenekestől fel kell forgatni” – vélte.
