Az MSZP elnöke az új összetételű Országgyűlés első hetét értékelte, amikor azt mondta: „az új kormánytöbbség átrajzolni készül az állam és az állampolgárok viszonyát, a központi hatalomnak több, az embereknek kevesebb szabadságot, információt engedélyezve”.
Rossz emlékeket idéznek Lendvaiban a fejlemények
„Központosítási és titkosítási törekvéseket látni az állami vagyongazdálkodás és az önkormányzatok működtetése terén” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy szerinte ez még csak az első hét, „nem kell félreverni a harangot, de a vészcsengőt legalább egyszer meg kell nyomni”.
„Avagyongazdálkodásról szóló törvényjavaslat értelmében ezután nyilvános pályázat nélkül lehetne privatizálni. Ez, a 2002-ben, az Orbán-kormány hivatali idejének utolsó heteiben magánosított tizenkét állami gazdaság történetét ismerve, rossz emlékeket kelt” – fűzte hozzá.
Több lehet a banktitok
Arra is kitért, hogy mivel az állami vagyon egy részét a Magyar Fejlesztési Bank alá rendelik, így számos adat banktitokká válhat, és ezzel sérül a nyilvánosság elve. Kifogásolta továbbá, hogy míg eddig minden parlamenti párt delegálhatott képviselőt az állami vagyonkezelő felügyelő bizottságába, ez a lehetőség most megszűnik.
A nyilvánosság korlátozásaként értékelte azt is, hogy a Fidesz szűkítené a nyilvános vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét.
A szocialista pártelnök úgy véli, alkotmányossági aggályokat is felvet, hogy a tervezett módosítás értelmében az abszolút többséget szerző egyéni jelöltekre adott, az 50 százalék feletti szavazatok ugyancsak a kompenzációs listára kerülhetnek, így „a győztes önmagát kompenzálhatja”.
„Az indítvány az önkormányzati rendszert a Fidesz pillanatnyi politikai fölényének megfelelően alakítaná át, így a helyhatóságok négy évre a Fidesz központi akaratának gombnyomó intézményeivé válnának” – jelentette ki Lendvai Ildikó.
„Egy percig se kelljen féni”
A népszámlálási törvény tervezett módosítása kapcsán a pártelnök nehezményezte, hogy a kérdezőbiztosok az állampolgárok vallási hovatartozására, egészségi állapotukra és termékenységükre vonatkozó kérdéseket tehetnének fel. Ennek célja – szavai szerint – „a Nagy Testvér hatalmának kiteljesítése”.
Mint mondta, egy olyan országban, ahol „a vallás firtatása a ’45 előtti vészkorszakokban és a ’45 utáni diktatúrákban nem volt következmények nélküli”, ez rossz emlékeket ébreszt. „Egyetlen statisztikai cél sem ér annyit, hogy az embereknek egy percre félniük kelljen, rossz történelmi asszociációik legyenek” – magyarázta.
Mandur László csatlakozott Lendvaihoz
Ehhez Mandur László, az Országgyűlés korábbi alelnöke is hozzászólt: „szokatlan, hogy a kormánypárti képviselők még a kormányalakítás előtt 39 önálló indítványt nyújtottak be”. Hozzátette, hogy az ellenzék nem kapott elegendő időt ezek megismerésére, illetve arra, hogy kialakítsa azokról az álláspontját.
Példaként említette, hogy a kormányprogram vitája már kedden délután megkezdődik, noha a dokumentum még nem ismert, várhatóan szombat délután hozzák nyilvánosságra az Országgyűlés honlapján. Emlékeztetett, hogy 1994-ben hat, 2002-ben hét, 2006-ban pedig kilenc napjuk volt az ellenzéki képviselőknek a felkészülésre.
Mandur László szerint a Fidesz felfogása azt vetíti előre, hogy az Országgyűlés kirakatparlamentté válik.
Weiszt ügye is szóba került
Lendvai Ildikó Wieszt János ügyéről is beszélt, mert a Fidesz azzal gyanúsítja egy videofelvétel alapján az MSZP XI. kerületi politikusát, hogy kétmillió forint csúszópénzt fogadott el: „ha a videofelvétel hiteles, a képviselőnek nincs helye a szocialista pártban”.
„Az MSZP épp elég nagy árat fizetett azért, ami ráfröccsent a korrupció sarából. Nem fizetünk többet egy fillér árat sem. Aki korrupciót követ el, álljon helyt a maga becsületéért, de ne szennyezze be a miénket” – jelentette ki Lendvai.
