„Önmagában a szigorú költségvetési politika fenntartása is csak az elmúlt évtizedhez hasonló, lassú felzárkózásra elegendő, így ez szükséges, de nem elégséges gazdaságpolitikai feltétele a konvergencia felgyorsításának. Ennél gyorsabb konvergenciához a versenyképesség és a hatékonyság javítását szolgáló intézkedések szükségesek” – tette hozzá Simor.
Úgy látja, hogy a monetáris politika a hosszú távú növekedést nem tudja élénkíteni, a potenciálist még kevésbé. Azonban a jegybank a növekedéshez a stabil, alacsony inflációs környezet biztosításával tud hozzájárulni.
Arra is felhívta a figyelmet: a válság után fel kell arra készülni, hogy alacsonyabb lesz a növekedés üteme és a kockázatvállalási hajlandóság hosszú távon is alacsonyabb szinten stabilizálódik.
Szerinte ez azzal jár, hogy a sebezhető országok, mint Magyarország drágábban jutnak majd külső forrásokhoz. A” következő években így Magyarországnak meg kell változtatnia gazdasági növekedési modelljét, mivel az sokkal kevésbé tud majd támaszkodni a külföldi finanszírozásra” – tette hozzá a jegybankelnök.
Hasonló fejlettségű országokkal hasonlította össze Magyarországot, ezért úgy véli hazánk külső- és államadósság állománya kiugróan magas. „A Magyarországnál fejlettebb gazdaságok, azért képesek a magyart jóval meghaladó államadósság állományt finanszírozni, mert a lakosság nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkezik, így belső forrásból az államadósság magasabb hányadát képesek finanszírozni, az nem tükröződik azonnal a külső adósságban” – hívta fel a figyelmet.
Régiós összehasonlításban a magyar lakossági megtakarítások összege nem tűnik alacsonynak, inkább az a probléma, hogy túl sok helyről próbálják azt „felszívni”: a magángazdaság és az állam is, a kettőre együtt pedig már nem elegendő. „Így nem feltétlenül a lakossági megtakarításokat kell növelni: ha a költségvetés helyzetét rendbe hozva az nem szívja el a korábbi mértékben a lakossági megtakarításokat, akkor a lakossági források a magángazdaság finanszírozását részben meg tudják oldani. Ekkor az ország kevesebb külső forrásra szorul, külső sérülékenységünk csökken” – fejti ki Simor.
Arról is beszélt, az MNB azzal számol, hogy a piacok egy szerény fizetési mérleghiány melletti növekedésre lehetőséget adnak. Van azonban egy pesszimistább szcenárió is, amely szerint tartósan semmilyen fizetési mérleg hiányt nem tud felhalmozni az ország. Akkor pedig az eddigieknél is szigorúbb költségvetési politikára lesz szükség – mondta.
Az euróbevezetésről azt mondta az elnök, hogy eddig is kívánatosnak tartották, ám az elmúlt 1-2 év tapasztalatai ezt még inkább erősítették. „A saját valuta ugyanis nem csak kiigazítási szelep, hanem komoly sokkok forrása is lehet különösen egy olyan gazdaság számára, amely pénzügyileg is jelentősen integrálódott” – mondta. Szerinte önmagában az euróbevezetés nem oldja meg a gazdaság problémáját, amit Görögország helyzete is bizonyít.
A maastrichti kritériumok szigorítása ugyan nincs napirenden, de Simor András biztos benne, hogy az elbírálás folyamatában a fenntarthatóságra az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt fognak fektetni. Az hogy Görögország ilyen helyzetbe került, nem az euró kritikája, hanem a gazdaságpolitika hiányossága.
„Az árfolyam, mint gazdaságösztönző eszköz csak addig segítheti a versenyképességet, amíg nem pörgeti fel az inflációt és okoz többlet bérkiáramlást. Elterjedt tévhitnek nevezte, hogy a túl erős forintárfolyam a magyar gazdaság problémája, az árfolyam gyengülése ugyanis előbb-utóbb többletinflációt és magasabb béreket eredményez” – magyarázta.
Azt gondolja, hogy egyes közgazdászok messze túlértékelik az árfolyam szerepét egy ország alkalmazkodásában, hiszen a versenyképesség szempontjából a reálárfolyam számít, ezen túlmenően azonban számos egyéb tényező is igen fontos: az adórendszer szerkezete, a munkaerő képzettsége, a makrogazdasági politika stabilitása.
„Ha sikerül a költségvetés kiadási szintjeit tartani, a gazdasági növekedés beindulásával belátható időn belül elérhető a 3 százalék alatti államháztartási hiánycél. Az inflációs kritérium is teljesíthető, ha a várakozásokat sikerül alacsonyabb szinten stabilizálni és semlegesíteni a külső nyersanyagár emelkedést. Az államadósság ugyan jóval a GDP 60 százaléka felett van, de 2011-től már csökkenő pályára áll” – tette hozzá.
