Bár úgy tudják, hogy szinte minden magyar vízépítő mérnök – állami, vagy nem állami alkalmazásban- sokszor akár ellenszolgáltatás nélkül is kiveszi a részét az árvízvédekezésben, úgy érzik, most ennél többet kell tenniük.
„Emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy területre kiterjedő, hosszan tartó, intenzív csapadék tevékenység az országban. Ez egyelőre nem a nagy folyóinkon indított el árhullámokat, hanem az ország szinte minden kisvízfolyásán, mellékvizén, elöntve így a völgyfenéki területeket, a patakok melletti településeket, házsorokat, sőt akár olyan nagyvárosokat is, mint Miskolc, ahol a közvetlen elöntések kára mellé számos egyéb vízgond – ivóvízhiány, szennyvízelvezetés stb- is társult” – indokolják a felajánlást.
Úgy látják, hogy a helyi vízkárokkal küzdő közel 300 település ár- és
belvízvédelmi helyzete, tekintettel a klímaváltozásra is, de főként a
biztonságos település-fejlődés érdekében rendezésre vár.
Arról is szót ejtettek, hogy szerintük mire lenne szükség azokon a helyeken, ahol nincsenek megfelelő védművek, és a hirtelen áradattal szembeni védekezés is elsősorban az önkormányzatok feladata. „Ki kell építeni azokat a létesítményeket, amelyek a XXI. század ökológia és természetvédelmi követelményeit is tiszteletben tartva megvédik a lakókat és vagyonukat a víz károkozásaitól. Megelőző jellegű lehetőség kínálkozik például a hirtelen lezúduló vizek csillapításával, visszatartásával”.
„A települések feletti árvízi tározók komplex kialakítással egyben szolgálhatnak hasznosítási célokat is. Például az öntözés, az üdülés és a horgászat is hozzájárulhat a kistérségek gazdasági fellendüléséhez, feltéve, hogy biztosított a szakszerű működésük. De lehet nyitni árapasztó csatornát, hagyományos töltésezést, vagy mobil gátat építeni, ideiglenes művekkel védelmi terveket készíteni, melyek mind mérnöki feladatok” – fejti ki a Kamara közleménye.
