Minden idők legkisebb magyar kormánya lesz Orbán Viktoré, az összevont, nyolc tárcákon belül az egyes területekért államtitkárok felelnek majd, egyes hírek szerint összesen harmincan. Emellett valószínűleg visszaállítják a közigazgatási államtitkári posztot is.
A hagyományos kabinetrendszert hierarchikus szerkezet váltja fel, amelyben a kormányfő, az elnöki rendszereknek megfelelően, sokban kiemelkedik a végrehajtó hatalom hétköznapi működéséből, míg a rutinfeladatok ellátása, a kormány vezetése, és főleg az ellenzékkel való ütközés terhe a helyettesére, Navracsics Tiborra hárul – foglalta össze a napokban az új kormányszerkezetet Tölgyessy Péter az MR-1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A politológus hozzátette: az új kabinet végleges összetételét még nem hozták nyilvánosságra, de várható, hogy a leendő miniszterelnök a sokszorosan bizonyított személyes lojalitás alapján alakítja meg kormányát.
Racionális az összevonás
Pesti Sándor, az ELTE Politikatudományi Intézetének docense szerint racionális döntés az egyre inkább kiüresedő Igazságügyi Minisztérium (IM), illetve a kancellária államigazgatással és közigazgatással foglalkozó részének összevonása az összkormányzati szempontok érvényesítése céljából. „2006-ban ezt én is felvetettem, hiszen az IM-nek egyre kisebb lett a befolyása, ráadásul helyileg is egy épületben vannak” – mondta a szakértő az fn.hu-nak.
Hozzátette: a miniszterelnöki kabinet, mint a kormányfő legfontosabb politikai segédszervezete, eddig is elkülönült a kancellárián belül, így logikus lépés, hogy önállóvá váljon. „A miniszterelnöki kabinet leválasztása a kancelláriáról azért is szerencsés, mert megszüntet több potenciális konfliktusforrást a kabinetfőnök és a kancelláriaminiszter között (illetve új nevükön a Miniszterelnökség államtitkára és a közigazgatási és igazságügyi miniszter). Ráadásul Varga Mihály befolyásos politikus, ami az új posztnak is súlyt ad” – emelte ki Pesti Sándor.
Olcsóbb és hatékonyabb lesz?
Mint lapunknak kifejtette, az összevont minisztériumi rendszer már 2006-ban is felvetődött, mivel a kevesebb vezető és kevesebb bürokrácia miatt hatékonyabb és olcsóbb lehet így a kabinet. Mindez ráadásul jól is kommunikálható. Pesti Sándor szerint a most kialakított struktúra racionális, ám a legnagyobb veszélyt a humánpolitikai csúcsminisztériumban látja. „Réthelyi Miklósnak lesz a legnehezebb dolga összefogni a kultúrát a sporttal, az oktatással, az egészségüggyel és a szociális területtel. Ám hogy ez hogyan fog működni, az a gyakorlaton múlik: az egyes területek milyen önállóságot kapnak, az államtitkárok között milyen lesz a munkamegosztás, és kik lesznek az államtitkárok” – fogalmazott a szakértő.
Ugyanezt emelte ki pár nappal korábban az MTI-nek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója is. Szerinte a kibontakozó új kormányzati struktúra az eddiginél hatékonyabb vezetés lehetőségét rejti magában, de sikere függ a személyiségek együttműködésétől, a hatáskörök pontos elhatárolásától is.
Az olcsóbb állam szimbólumát látják más szakértők is az új kormányszerkezetben. „Orbán Viktor azon üzenetét erősíti, hogy az államigazgatás takarékoskodni fog, és leépítik a bürokráciát” – mondta a hétfői kormánybejelentést követően Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese. Szerinte azonban ennek végrehajtásához nem elég a tárcák számának csökkentése, változtatni kell a minisztériumok működésén, illetve a háttérintézmények feladatain és létszámán is.
Háttérbe szoruló területek
Lapunk kérdésére, hogy mennyire szorulnak háttérbe az olyan területek, mint az oktatás vagy a környezetvédelem azáltal, hogy nem kapnak külön tárcát, Pesti Sándor azt mondta, az oktatási tárcánál ez nem feltétlenül jelentene hangsúlycsökkenést. Mivel azonban Pokorni Zoltán államtitkárként nem vállalta a terület felügyeletét, egy kevésbé fajsúlyos államtitkár esetében fennáll a veszélye, hogy nem kap a terület akkora figyelmet.
„A környezetvédelem esetében a legaggályosabb, hogy nem kapott önálló tárcát. Hiszen a gazdasági vagy az agrárérdekek háttérbe szoríthatják, ráadásul, amikor minden a globális felmelegedésről szól, rosszul is veszi ki magát, hogy nincs saját minisztériuma” – véli a szakértő.
Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese szerint az önálló tárcával nem rendelkező területek, mint a sport, a környezetvédelem vagy a kultúra képviselőinek a tárcákon belül kell megoldaniuk saját érdekérvényesítésüket, ezek a lépések kevésbé érintik magát a kormányt és a külvilág felé sem lesznek olyan hangsúlyosak. Mráz Ágoston Sámuel ugyanakkor korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az összevont minisztériumi szerkezet a tárcák közötti érdekellentéteket is csökkenti, a minisztériumok számának csökkentése pedig nem jelenti automatikusan egy-egy ágazat – például a környezetvédelem és az oktatás – háttérbe szorulását.
Filippov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője egyenesen úgy foglalt állást az MTI-nek, hogy a környezetvédelmi minisztérium megszüntetése egyben azt is jelenti, hogy az Orbán-kormány a környezetpolitikánál fontosabb feladatnak tartja a közrendet, a gazdaság talpra állítását, valamint a nemzetpolitikát.
Csak nyolcfős lesz a kormány
Orbán Viktor, a kormányfői poszt várományosa hétfőn a Parlamentben mutatta be leendő kormánya tagjait. Matolcsy György vezeti a Nemzetgazdasági Minisztériumot, Martonyi János a külügyi tárcát, Pintér Sándor lesz a belügyminiszter, Fellegi Tamás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Réthelyi Miklós a nemzeti erőforrásokért felelős tárcavezető, Fazekas Sándor a vidékfejlesztési miniszter, Hende Csaba a honvédelmi tárcavezető, Navracsics Tibor pedig a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd a kormányfő helyetteseként. Az új kabinetben Varga Mihály vezeti majd a Miniszterelnökséget államtitkárként, Navracsics Tibor mellett pedig miniszterelnök-helyettes lesz Semjén Zsolt, a KDNP elnöke is.
máshol működik
A leendő Fidesz-kormány struktúrája némileg a francia, de leginkább a brit felépítésre emlékeztet. Ott is csúcsminisztériumok vannak, ezek vezetői alatt helyezkednek el az úgynevezett junior miniszterek. Pesti Sándor ugyanakkor felhívta a figyelmet: nincs két egyforma ország és két egyforma berendezkedés, így nem biztos, hogy ami Nagy-Britanniában működik, az nálunk is beválik.
