Alapvetően jól vizsgáztak a közvélemény-kutatók: a választás előtti utolsó becslésében mind a hét intézet a Fidesz kétharmados többségét jósolta, ami az első forduló után valószínűsíthető is, noha a párt eredménye elmaradt az előre jelzettől. Egy kivétellel azt is eltalálták, hogy az MSZP végez a második helyen, és az MDF kiesése is igazolta őket. Az LMP támogatottságát azonban még azok a kutatások is alábecsülték, amelyek a párt parlamentbe jutásával számoltak.
A szavazás előtt publikált közvélemény-kutatási adatsorok ismeretében a Lehet Más a Politika a választás nagy nyertese. A számára 6 és 8 százalék közötti eredményt jósoló Tárki, valamint a 6 és 7 százalék közötti LMP-szereplést előre vetítő Forsense kivételével ugyanis az intézetek legfeljebb 6 százalékos eredményt vártak a 7,5 százalékon végző párttól.
Vasárnap a Medián és a Nézőpont 6, a Szonda Ipsos 5,5, a Századvég 5 százalékot jósolt az LMP-nek, a hét közben közölt felmérésében azonban még a Szonda Ipsos és a Medián is a parlamenti küszöb alatti – igaz, növekvő – támogatottságot mért a pártnak.
Ezzel szemben a Fidesz – elsöprő győzelme ellenére is – gyengébb listás eredményt ért el az előre jelzettnél. A párt által megszerzett 52,7 százalék jóval alacsonyabb a választás hetében becsült népszerűségi adatoknál. Akkor a Szonda Ipsos 62, a Medián és a Nézőpont Intézet 60, a Gallup és a Századvég 59, a Tárki 56 és 60 százalék közötti támogatottságot becsült a pártnak a biztos szavazó pártválasztók körében.
A vasárnapi előrejelzések már alacsonyabb Fidesz-támogatottsággal számoltak, azonban a Szonda Ipsos 57, a Századvég 56, a Medián 55 és a Nézőpont 54 százalékos jóslata is meghaladja a párt tényleges eredményét.
A Fidesz támogatottságát a legjobban a Forsense mérte föl: 50 és 52,5 százalék közé várta a párt eredményét, a részvételi aránytól függően.
Ezzel együtt a Fidesznek jó esélye van a kétharmados parlamenti többség megszerzésére, amit előzőleg mind a hét intézet valószínűsített. Ehhez – a Political Capital elemzése szerint – a még eldöntetlen 57 egyéni választókerület közül elég lehet 45-ben győznie, 48 egyéni mandátum második fordulós megszerzésével pedig a párt biztosan minősített többségre tesz szert.
A végeredményhez közelibb becsléseket adtak az intézetek az MSZP és a Jobbik támogatottságáról. Az egyszázalékos Jobbik-fölényt valószínűsítő Gallup kivételével mindegyikük a szocialista párt néhány százalékos előnyét prognosztizálta. A valóságban az MSZP 2,5 százalékkal múlta fölül a Jobbikot, ennél lényegesen nagyobb, 8 százalékos különbséget csak a Tárki jósolt.
A Szonda Ipsos kampánycsend előtti utolsó előrejelzése még 7, vasárnap este közölt becslése már csak 4 százalékkal több MSZP-szavazót valószínűsített, mint ahány jobbikost. Az elmúlt héten még fej fej melletti küzdelmet váró Medián a választás estéjén 19, illetve 17 százalékos eredményt jósolt a szocialista pártnak és a Jobbiknak, a Századvég pedig 19, illetve 15 százalékos eredményre számított.
A Nézőpont Intézet a választás napján végzett felmérésében – 20, illetve 17 százalékot jósolva – szinte pontosan eltalálta a két párt eredményét, igaz, a hétközi kutatásuk mindössze 12 százaléknyi MSZP-szavazóról és 8 százaléknyi jobbikosról számolt be.
Helyesnek bizonyult az intézetek azon előrejelzése is, amely szerint az MDF nem kerül be a következő Országgyűlésbe; a végül 2,7 százalékot szerző demokrata fórumot egyikük sem várta a parlamentbe.
A nyolc évvel ezelőtti, az egyöntetűen a Fidesz győzelmét váró közvélemény-kutatók kudarcával végződő parlamenti választás és az MDF nem várt bejutása miatt ugyancsak komoly kutatói tévedéseket hozó négy évvel ezelőtti voksolás után az intézetek az idén tehát alapvetően jól vizsgáztak. Többségük azonban alábecsülte a részvételi arányt, s ez hozzájárulhatott a becsléseik és a választási eredmény közötti kisebb eltérésekhez.
