Bajnai Gordon három civil szakembert kért fel arra, hogy felügyelje azoknak a titkosszolgálati mágnesszalagoknak a feldolgozását, amelyek a becslések szerint több mint ötvenezer hálózati személy adatait tartalmazzák. A bizottságot ezúttal is Kenedi János vezeti.
A testület ellenőrzi az anyagok minősítésének felülvizsgálatát, majd a minősítés alól feloldott anyagok levéltárba adását. Egy év alatt kell eldönteni, mi az, amit nyilvánosságra hoznak, és mi az, amit egészen 2060-ig titkosítanak.
Kenedi szerint a szalagokon minden bizonnyal megtalálhatók azok a volt náci, hungarista és Waffen-SS tisztségviselők, tisztek, akik 1945-ben átléptek a kommunista pártba és 1968-ig tulajdonképpen a magyar hálózat részei voltak. Ezeknek az iratoknak a megsemmisítésével kezdődött 1989 őszén az iratmegsemmisítés – mondta a kutató. n a levéltárba küldését.
Bajnai Gordon miniszterelnök közölte, Magyarországnak joga van tisztán látni saját történelmét, múltját, önmagát, ezért kell lehetővé tenni a történészeknek, hogy megismerjék és feltárják az egykori állambiztonsági szolgálatok működésének minden részletét.
Gulyás József független képviselő előzőleg a Népszavában ugyanakkor kérdésesnek nevezte, lesz-e lehetősége az új tanácsadói testületnek, hogy végigvigye a rábízott munkát. A kormányfő ugyanis indoklás mellett, de felmentheti a bizottság tagjait, vagyis elsősorban az számít, miként áll a következő, Fidesz-kormány a testülethez, az iratnyilvánosság ügyéhez.
