Bajnai Gordon kifejti: célszerű az idei évi hiányt a mostani, 4 százalék körüli tartományban tartani, és nem hiszi, hogy a nemzetközi szervezetekkel ennél jelentősen nagyobb deficitet el lehet fogadtatni. Hozzáteszi: a következő kormány arról biztos tárgyalhat a szervetekkel, hogy hajlandó jelentős megtakarítással járó szerkezeti reformokat végrehajtani, és erre világos terve és ütemezése van, amelyben be tudja mutatni, mekkorák az átállás egyszeri költségei, és a változtatásoktól mennyi megtakarítás várható.
A miniszterelnök leszögezte: kormánya Brüsszellel és a Valutaalappal semmi másról nem tárgyalt, mint amit vállalt. Emlékeztet, hogy három reformban állapodtak meg: az adó-, a nyugdíj-, és a szociális ellátórendszer területén, “ezeket beáraztuk a költségvetésbe, és végig is vittük”.
“A költségvetés fellazítása a jövőben sem érdeke Magyarországnak, mert ma minden meggondolatlan lépés, minden rossz politikai döntés az állampolgárok zsebére megy” – fogalmaz.
Szerinte a kormány egyet tehet: minden adatot nyilvánosságra hoz, nem titkol el semmit. “Azt sem titkoltuk, hogy maradtak még nagyon nehéz feladatok” – szögezi le a miniszterelnök azzal, hogy például folytatni kell a közösségi közlekedés, a szociális rendszer átalakítását is, és tovább kell csökkenteni a munkát terhelő adókat, utóbbi ütemét a hiány kordában tartása határozza meg.
Emlékeztet, hogy a kormány márciusról októberre hosszabbította meg a IMF-EU-programot – mint mondja – azért, hogy az új kabinetnek ne a választások idején kelljen ezzel foglalkoznia. Úgy vélekedik, hogy ezt azért lenne érdemes még tovább vinni, akkor is, ha az IMF-EU pénzből tavaly július óta nem kell lehívni, mert egy “élő IMF-EU szerződés afféle pecsét a gazdaságpolitikán, a hitelkeret pedig olyan vésztartalék, ami jól jöhet, ha netán baj lenne, például ha a görög válság rosszabbra fordulna”.
A miniszterelnök szerint még egy külső kényszer is megnehezíti az irányváltást egy következő kormány számára. Felidézi: Magyarország 2004 óta uniós túlzottdeficit-eljárás alatt áll, “ráadásul 2006 előtt előfordult, hogy vállalásainknak nem tettünk eleget. Ha ez még egyszer megtörténik, elveszíthetjük az uniós strukturális alapokból Magyarországnak megítélt támogatásokat”.
A költségvetési tartalékokról szólva elmondta: a büdzsében tervezett bőséges tartalékon túl, a 20 milliárd eurós nemzetközi programból mintegy 5,5 milliárd vehető igénybe, és a lehívott kölcsönökből is még 1,5 milliárd euró a jegybank számláján van; az év elején 2 milliárd dollár piaci kölcsönt is felvett a kormány tíz évre. “Úgy kalkulálunk, ennél több külső forrásra egyelőre nem lesz szükség” – fogalmazott Bajnai Gordon.
Az euró kapcsán megismételte: Magyarországnak a lehető leggyorsabban be kell vezetnie a fizetőeszközt, úgy, hogy persze közben érezhető, tartós növekedésre legyen képes. Ez – teszi hozzá – legfőképpen azoknak a háztartásoknak és kisebb vállalkozásoknak jelentene segítséget, amelyeknek a bevétele forintban, az adóssága euróban van. Az euró biztonságos környezetet jelent, átvételének késleltetése, bármilyen politikai megfontolásból történik is, ellentétes a magyar polgárok és magyar vállalkozások érdekeivel, ezért javaslom a 2014-es bevezetést, még akkor is, ha ez “kutya kemény intézkedéseket” igényel – fűzi hozzá a kormányfő.
Bajnai Gordon az MTV reggeli műsorában kifejtette: a tisztulási folyamathoz tartozik, hogy soha nem látott mennyiségben tárják fel a korrupciós ügyeket a hatóságok. Úgy fogalmazott: örül ennek, mert az országban a korrupció kicsiben és nagyban is jelen van, a feltárás pedig elrettentésül szolgálhat.
A csütörtökön életbe lépett tíz százalékos gázáremelésről és az emiatt összeülő gazdasági bizottsági tanácskozásról azt mondta: a kormány jogszerűen járt el és a fogyasztók érdekeinek védelmében be is avatkozott a folyamatba. Úgy vélekedett: a gáz ára nem emelkedett elviselhetetlenül, és az egy évvel ezelőtti árnál most is alacsonyabb.
