“Csak akkor tudunk stabil rendszereket létrehozni, ha a fő vonalakban nemcsak egy esetleges parlamenti kétharmadra, hanem a politikai elit általános álláspontjára támaszkodunk. Különben jön majd valaki, és visszaborogat mindent” – mondta
Debrecen fideszes polgármestere.
Kósa Lajos szerint az önkormányzati hatáskörök és a választási rendszer is átalakításra szorul. “Rosszul vannak felosztva a hatáskörök. Nagyon komoly baj, hogy az ország területi besorolásánál jelenleg tíz közigazgatási szint van, amikor öt is elég lenne. Én ezt az egész régiós vircsaftot nem tartom sokra, nincs is rá szükség. Azon viszont már érdemes gondolkodni, hogy a megyék közti nagyságrendbeli különbségeken lehet-e valamit igazítani” – nyilatkozta a fideszes politikus.
“A főváros rossz működése az egész országra kihat” – tette hozá Kósa. Ezt azzal indokolta, hogy ha fővárosi vezetőkkel beszél, mindegyikük azt mondja: Budapest a mostani hatásköri leosztásban működésképtelen.
A fideszes politikus szerint az önkormányzati választásokig csak a helyhatósági választásra vonatkozó törvényt kell “rendbe tenni”, és a választott képviselők számát szabályozni. Az önkormányzati feladatok rendezésére pedig nincs ilyen szigorú határidő.
Arról is szót ejtett, hogy miként takarítható meg húszmilliárd forint: ha elhagynák a kiviteli tervek kötelező önkormányzati felülvizsgálatát.
Szerinte negyvenkilenc építésügyi szakhatóság helyett elég kettő, a fogyasztóvédelmi hatásköröket nem kell három-négy szervezetre széttelepíteni, olyan személyijövedelemadó-törvény kell, ami maximum két A4-es papíron elfér, és olyan adóbevallás, amit egy nyolc általánost elvégzett ember is ki tud tölteni.
“Mindez persze szemléletváltást is jelent, mert tudomásul kell venni, hogy mindenki felelősséggel tartozik azért, amit csinál” – fűzte hozzá.
“A finn közbeszerzési törvény hét paragrafusból áll. A magyar 446-ból. Finnország az egyik legkevésbé korrupciótól sújtott ország a világon, Magyarország viszont Mali mögött van” – összegzett Kósa Lajos, aki szerint ha átalakítják a közigazgatást, akkor a korrupciós helyzetek jelentős része értelmetlenné válhat; az államnak viszont “tudomásul kell vennie, hogy nem tudja minden forintra rátenni a kezét”.
