A tulajdonjog szerinti igények nem évülnek el, a bankok kötelesek helyt állni a náluk letétbe helyezett vagyontárgyakért – más kérdés, hogy a beperelt bankok mennyire tekinthetők jogutódoknak – fogalmazott Feldmájer Péter, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti Bank felelőssége viszont teljesen egyértelmű a letétekért.
Mint közölte: az 1944-es kormányrendelet szerint kötelessége volt minden zsidó embernek a nála lévő vagyont banki letétbe helyezni, az aranyat és egyéb vagyontárgyakat pedig tovább kellett adni aztán a Magyar Nemzeti Banknak.
Az ilyen, letétbe helyezett vagyontárgyakért indított per “eredményes és igazságos lehet”. Az örökösnek megbízható dokumentummal bizonyítania kell, hogy örökhagyói banki letétet helyeztek el. Általánosságban azonban nem, csak konkrét vagyontárgyakért lehet perelni – hangsúlyozta.
Feldmájer Péter kitért arra, hogy magyar bíróságok néhány esetben döntöttek már letétbe helyezett vagyontárgyak visszaadásáról.
A Mazsihisz elnöke utalt arra, hogy az Egyesült Államokban, Floridában is volt már a mostanihoz hasonló per, amely végül egyezséggel zárult. Arra a kérdésre azonban, hogy a mostani per miért az Egyesült Államokban zajlik, úgy válaszolt: ezt mástól kellene megkérdezni.
A Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, a MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt bank elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek vagy elődeik részt vettek a népirtásban, bűnrészesek voltak benne, és felbujtottak rá azáltal, hogy kifosztották a zsidó áldozatokat, eltulajdonították a náluk őrzött vagyont.
A felperesek azzal vádolják a bankokat, hogy a nemzetközi jogot megsértve jogtalanul gyarapították vagyonukat a zsidóktól elrabolt értékekkel.
