A honvédelmi bizottság elnöke, Lázár János vezette az ülést, melyet az esemény fontossága miatt nyilvánosan tartottak. A bizottság meghallgatta többek között Szekeres Imre honvédelmi minisztert, Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert és Szabó Vilmos külügyi államtitkárt.
Illetékes behatolás
Az ülésen a kormányoldal egyértelműen hangoztatta, a honvédség mindvégig tudott a gépek légtérbe történő belépéséről és a beérkezés pillanatától kezdve a magyar légtér védelmével megbízott katonai egység folyamatos figyelemmel kísérte a gépek tevékenységét.
Tömböl László vezérezredes azt is hozzátette, amennyiben a gépek az eredeti tervektől eltérő tevékenységet folytattak volna a magyar légtérben, a magyar légierő azonnal beavatkozott volna kecskeméti bázisáról. A honvédelmi miniszter azzal vádolta az ellenzéket, hogy kampánycélokra használja fel az ügyet. Hozzátette, évente több mint 20 ezer engedéllyel végrehajtott berepülés történik az országban.
Touch&go
Kontrát Károly Fideszes bizottsági tag az ülésen azt szerette volna megtudni, miért jöttek az izraeli gépek Budapestre, és mit csináltak itt. A honvédelmi miniszter, valamint a külügyi államtitkár elmondták, hogy a gépek egy repülési gyakorlatot hajtottak végre, melynek során egy úgynevezett touch&go manőverrel közel repültek a Ferihegyi reptérhez, de nem szálltak le.
Nemzetközi sajtóvisszhang
Az összeesküvés-elméletek kivételesen elérték a nemzetközi sajtót is. A török Radikal című lapban már tényként kezelik, hogy az izraeli gépek menekítették ki a korábban meggyilkolt szír pénzváltó gyilkosait. Szintén összefüggéseket vél felfedezni a The New York Post, valamint az izraeli Ynetnews. Arról cikkeznek, hogy az izraeli légierő gépei kémtevékenységet folytattak a szír férfi meggyilkolásához. Azt egyik lap sem részletezi, hogyan lettek volna képesek kimenekíteni bárkit az izraeli gépek úgy, hogy közben le sem szálltak, vagy hogyan szereztek információt egy gyilkossághoz, ami még a berepülés előtt történt.
Hazaárulás és népmesék
Morvai Krisztina, aki európai parlamenti képviselőként vett részt az ülésen arra vonatkozóan tett fel kérdést az államtitkárnak, hogy vizsgálták-e, hogy az ideérkező repülők okoztak-e valamiféle kárt a választások lebonyolításáért felelős informatikai rendszerekben. Kilátásba helyezte továbbá, hogy feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen hazaárulás és hűtlenség gyanújával.
A Jobbik államfőjelöltje arra is kíváncsi volt, hogy magyar gépek izraeli légtérben való gyakorlatozása szerepel-e a honvédelem tervei között. A kérdésekre Tömböl László vezérezredes úgy válaszolt, ilyenfajta gyakorlatokra nincs szüksége a magyar légierőnek, mivel gépeink elsősorban légvédelmi feladatokat látnak el.
A meghívottként, de nem bizottsági tagként az ülésen részt vevő Demeter Ervin felvetette, hogy nem szövetséges államok katonai gépei ne hajthassanak végre gyakorlatokat az ország területén, és hozzátette, elképesztő, hogy civil okokra hivatkozva bárki betörhessen a magyar légtérbe. A nemzetbiztonsági bizottság tagjának Tóth Károly MSZP-s képviselő válaszolt, aki úgy vélte, hogy túl sok itt a népmesei elem, mindenki találgat, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy nemzetközi szerződés része a hasonló gyakorlatok lebonyolítása.
Tóth Károly hozzátette, hogy feltételezhető a NATO-ról, hogy nem kíván ártani saját magának, hiszen a magyar légierő is a NATO integrált része, bár a szuverén felelősség a magyar államé.
A politikai csatározásokat lehámozva a legobjektívabb és legnagyobb egyetértésnek örvendő probléma egyértelműen a jelenlegi illetékes törvények hiányos és téves szabályozása volt, nem pedig az izraeli gyakorló repülés.
Rossz kommunikáció, hibás jogszabály
A kormány képviselői szerint többek között ennek köszönhető, hogy nem volt kielégítő kommunikáció a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a honvédelmi, valamint a külügyi tárca között, holott külön-külön valójában mindhárom szervezet értesült és tudott a gyakorlatról, melyet még március elején engedélyeztek.
Básthy Tamás Fideszes bizottsági tag felvetésére, mely szerint van a kormány jelenlevő reprezentánsai közül olyan, aki teljes felelőssége tudatában állítaná, hogy az ország biztonsága nem volt veszélyben a berepülések miatt, Szekeres Imre honvédelmi miniszter adott pozitív választ, kiemelve, hogy a honvédség végig ellenőrzése alatt tartotta a magyar légteret.
Érdekes szempont, hogy az Izraellel országunknál jóval fagyosabb viszonyt ápoló Törökország miért engedte át területe fölött az izraeli gépeket. A török külügyminisztérium szerint megbizonyosodtak róla, hogy a gépek nem rendelkeznek a kémkedésre alkalmas korszerű hírszerzési eszközökkel. Hasonlóan nyilatkozott a bolgár külügyminisztérium is.
