A 2010-es választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak április 4-én (az amerikai kontinensen egy nappal korábban), ha a helyi jegyzőnél március 19-éig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt eddig több mint négyezren kérték mind az első, mind a második fordulóra.
A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai lesznek a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai, a küvi vezetője azonban a Külügyminisztériumból érkezik. A keddi, a tárca budapesti székházában tartott felkészítésen tájékoztatták őket a jogszabályi előírásokról, délután pedig foglalkozásokon gyakoroltatták velük a konkrét szavazásnapi feladatokat.
A választópolgárok 88 külképviseleten – nagykövetségen és konzulátuson – adhatják le voksukat.
Miben különbözik a külföldi voksolás a hazaitól?
A külképviseleti voksolásnak három sajátossága is van: az egyik, hogy a külképviseleteken az első fordulót a magyarországi szavazás előtt egy héttel kell megtartani, hogy az urnák időben hazaérkezhessenek. Ez azt jelenti, hogy a külképviseleteken április 4-én, húsvét vasárnap lesz a voksolás, az amerikai kontinensen pedig egy nappal korábban az időeltolódás miatt. A külképviseleteken a második fordulót már a magyarországi szavazással egy időben tartják, kivéve az amerikai kontinenst, ahol egy nappal korábban lesz a voksolás.
A szavazás másik sajátossága, hogy az “igazi” névjegyzéket és a szavazólapokat a külképviseleteken nyomtatják ki, arra a biztonsági jegyekkel ellátott papírra, amelyre a magyarországi szavazólapokat is nyomtatták, a szavazólap “képét” pedig elektronikus úton juttatják ki a külképviseletekre.
A szavazás harmadik sajátossága, hogy a külképviseleteken nem számolják össze a szavazatokat. Azaz amennyiben a választópolgár a külképviseleteken szavaz, a szavazólapját egy kis borítékba teszi, mint Magyarországon. A szavazatot tartalmazó lezárt boríték mellé azonban ki kell töltenie még egy nyilatkozatot is, ebben a választópolgár és a küvi vezetője igazolja, hogy a mellékelt borítékban a választópolgár szavazata van. (A nyilatkozat tartalmazza a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját.) Ezt a nyilatkozatot és a lezárt borítékban lévő szavazatot egy nagyobb borítékba teszik, lezárják, a választópolgár a borítékot a leragasztáson aláírja, majd ezt az úgynevezett szavazási iratot dobja az urnába.
Az urnát a szavazás befejezése után lezárják, a küvi vezetője pedig azzal elindul Budapestre, az Országos Választási Központba (OVK). Az urnákat nem szabad poggyászként feladni, annak az utazás ideje alatt végig a küvi-vezető közelében – az ölében vagy a szomszéd ülésen – kell lennie.
Az urnákat a repülőgép leszállása után azonnal, de legkésőbb a szavazás napja utáni csütörtök éjfélig a Ferihegyi repülőtérről taxival szállítják az OVK-ba.
A külképviseleti szavazásra a választáson országos listát állító pártok – saját költségükön – megfigyelőket küldhetnek. A megfigyelőnek nincs intézkedési joga, és csak akkor szavazhat ő is a külképviseleten, ha előzőleg felvetette magát a külképviseleti névjegyzékbe. Ha a választással kapcsolatban bármilyen észrevétele van, azt a jegyzőkönyvben teheti meg. A külképviseleti megfigyelőket március 26-áig lehet bejelenteni.
