A minta kor és nem tekintetében reprezentálja a hazai 18-64 éves magyar lakosságot. Azoknak a többsége, 69 százaléka, akik nyomon követik a választási kampányokat, beállítottságtól függetlenül minden politikai témájú reklámot megnéznek.
A megkérdezetteknek csupán 16 százalékát érdeklik csak annak az egy pártnak a hirdetései, amellyel szimpatizálnak, és 11 százalékuk kíváncsi kizárólag a nagy pártokra – a KutatóCentrum és a Marketing and Média közös kutatása 1456 ember online megkérdezésével történt.
A férfiakat köti le jobban a politika: 57 százalékuk kísér figyelemmel valamilyen politikai tartalmú hirdetést, míg a nőknek csupán 52 százaléka érdeklődik a téma iránt. Kort tekintve az idősebbek a nyitottabbak: az 55-64 évesek 68 százaléka legalább egy párt programjából naprakész, ebből 55 százalék minden párt kampányát nyomon követi.
A közlemény kitér arra is, hogy a felmérés szerint a pártok programjairól a televízió és az internet szolgáltatja a legtöbb hasznos információt, minden második megkérdezett ezekből médiumokból tájékozódik.
Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatásvezetője az eredményt nem tartja meglepőnek, mert szerinte amellett, hogy a tévénézéssel átlagosan eltöltött idő Magyarországon meghaladja a napi 4 órát, a televízió lehetőséget ad politikai tartalmú háttér-, vita- és beszélgetős műsorok közvetítésére is. A kutatásvezető megjegyzi azt is, hogy ezen a médiumon keresztül több társadalmi réteget lehet elérni, “így nem csoda, ha a pártok körében népszerű eszköznek számít”. Megállapítása szerint az internet népszerűségét annak köszönheti, hogy ott a választópolgárok aktívan kereshetik az őket érdeklő információkat.
A felmérés kitér arra is, hogy a szórólapokat és nyomtatott sajtót már csak a választópolgárok közel egyharmada tartja hasznos információforrásnak, 23 százalék pedig úgy gondolja, hogy a pártok programjairól semmilyen médium nem nyújt számára értékes tájékoztatást.
Amíg a televízióból inkább az idősebbek informálódnak, addig az internet a fiatalok és a férfiak körében népszerűbb. A szórólapokból legnagyobb arányban a kisvárosokban, valamint a községekben és falvakban élők szereznek információt.
