Orbán Viktor 1998-as kormányra kerülését követően minden esztendő mérlegét levonta. A politikus először 1999-ben tartott miniszterelnökként országértékelő beszédet a Vigadóban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezésében.
Miniszterelnökként sikerekről beszélt
A miniszterelnök akkor történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba, valamint csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt és gazdasági növekedést jósolt. Orbán Viktor beszédében bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot.
A következő évben, 2000-ben hangzott el országértékelő beszédeinek egyik legismertebb mondata: a „három szoba, három gyerek, négy kerék” kifejezés szállóigévé vált. Beszédében emellett az ország polgárainak sikereiről beszélt, név szerint említett olyan tehetséges embereket, akik szakmájukban sikereket értek el, közmegbecsülést vívtak ki.
A kezdetek: Orbán a Vigadóban 2001-ben – GALÉRIA
A 2001-ben mondott beszédében az előző évet Orbán Viktor a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte. A választás évében, 2002-ben az előző négy évben elért eredményeket hangsúlyozta. Célként – 2006-ig – a teljes foglalkoztatottságot, a szociálpolitikai kedvezmények jelentős növelését és a szociális bérlakások számának emelését tűzte ki. Ahogy fogalmazott: az ország „pályára állt”.
Ellenzékből is folytatta
Országértékelő gyakorlatát Orbán Viktor 2002 után, ellenzékből is folytatta. „Sok ellenérv mellett az unióba történő belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latban” – ezt már 2003-as értékelésében mondta a Fidesz elnöke. Úgy vélte, a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre.
A felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE lágymányosi kongresszusi központja volt a 2004-es országértékelő Orbán-beszéd helyszíne. A politikus szerint az előző esztendő a családok zsugorodásának és összetöpörödésének éve volt. A Fidesz elnöke Bethlen István egykori miniszterelnököt idézve arra szólított fel: „Ne engedjétek, hogy a bizalom megszűnjön magyar és magyar között.”
2005-ben közvetlenebbé vált a hangulat
2005 februárjában némileg stratégiát váltott: az emberekhez való közelsége hangsúlyozására – Kudlik Júlia és Rákay Philip közreműködésével – beszélgetős, kötetlenebb keretek között fejtette ki álláspontját. Ekkor ugyanis a beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg. Orbán Viktor korábban Pocsajon, Miskolcon, Várpalotán, Esztergomban és Budapesten találkozott választópolgárokkal, és – ahogy az országértékelő beszéd esetében is – nem pulpitusról, hanem minden oldalán székekkel körülvett színpadon beszélt.
A beszéd 2005-ben a Körcsarnokban hangzott el, amelyhez előzőleg a Fidesz honlapján vagy sms-ben lehetett témákat javasolni. Az esemény megváltozott koreográfiájaként a rendezvény két házigazdája, Kudlik Júlia és Rákay Philip tett fel kérdéseket; a hallgatóság soraiban olyan ismert személyiségek foglaltak helyet, mint Mádl Dalma asszony, Makovecz Imre, Grosics Gyula, Sára Sándor, Császár Angéla, Tolcsvay Béla és Pataki Attila. Orbán Viktor beszédében az előző évet a kisebbedés, a nagyotmondás és a ráfizetés évének nevezte. Mint mondta: tavaly „ismét kisebbek lettünk”.
A nagy váltás 2005-ben – GALÉRIA
Gyurcsány-fóbia, név nélkül
2006-ban a SYMA-csarnokban azt mondta az ellenzéki politikus, hogy a szolidaritás és a „közönyös, kíméletlen vadkapitalizmus” között kell választani. 2007. február 16-án Orbán Viktor a Millenáris Park Teátrumában tartotta kilencedik országértékelőjét, ahol egy kifejezetten baloldali, „plebejus politikát” hirdetett meg, és – az fn.hu-nak akkor nyilatkozó elemzők szerint – a beszéd kifejezetten populista volt. Érdekesség, hogy már akkor is számonkérést ígért és Gyurcsány Ferencet kritizálta, anélkül azonban, hogy a nevét kimondta volna.
2008 februárjában szintén a SYMA-csarnok adott otthont Orbán Viktor analízisének. Érdekesség, hogy Gyurcsány Ferenc „beelőzte” őt: pár nappal korábban a parlamentben az akkori miniszterelnök is számot vetett a 2007-es évvel.
Tavaly visszatért az országértékelés a Millenáris Parkba, ahol Orbán az Új irány, Magyarország, új irány, magyarok jelszót hirdette meg. Beszédében nemzedéki összefogásra buzdított és a józan piacgazdaság korszakát jósolta. Egyebek mellett pedig kiemelte: „Mi nem legyőzni akarjuk a kormány politikáját, hanem túl akarunk lépni rajta.”
Nagy hatással volt
Az országértékelő beszédeket Orbán Viktor kormányzása alatt a pozitív, optimista hangnem, ugyanakkor a még eredményesebb munkálkodás iránti elszántság jellemezte. A 2002-es kormányváltást követően azonban a hangnem megfordult: vészjósló, negatív hangvételű beszédeket tartott, kormánykritikát – általában mérsékeltet – mondott, nemritkán Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő nevének említése nélkül.
2008-ban Kovács László is Orbánt nézte – GALÉRIA!
Orbán Viktor évértékelő beszédei jelentős mértékben hatottak a médiára: egyes képeit, szófordulatait hónapokig ismételte a sajtó. Ilyen volt például 2004-ben a süllyedő hajó hasonlat („süllyedő hajóból hiába bámulunk a láthatáron felködlő szárazföld felé”), vagy a legutóbb hangoztatott „nem tudják az országot úgy tönkretenni, hogy 2006-ban ne tudjuk közös erővel újjáépíteni” mondata.
ragadós példa
Orbán Viktor év eleji összegzését mások is átvették: 2003-ban és 2004-ben például Medgyessy Péter miniszterelnök is folytatta a hagyományt, igaz, ő a Parlamentben vonta meg az előző év mérlegét. Új Magyarország, új politika címmel tartott hasonló témájú beszédet Gyurcsány Ferenc 2005-ben, szintén az Országgyűlésben, a hagyományt egészen 2008-ig folytatta.
