Bár lezárták az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos nemzetbiztonsági vizsgálatot, és annyi kiderült, hogy nem titkosszolgálati eszközökkel, hanem legálisan vették fel Gyurcsány Ferenc politikai válságot okozó beszédét, a kiszivárogtató személyét továbbra is homály fedi.
A vizsgálat eredményével kapcsolatban lapunk megkereste Szilvásy György egykori titokminisztert, aki a vizsgálatot kezdeményezte, ő azonban nem kívánt nyilatkozni, mivel már nincs hivatalban. Utódját, Juhász Gábort szintén megkerestük, ám egyelőre nem sikerült elérnünk.
Szekeres, Szili, Puch?
Lendvai Ildikó nem tudja megmondani, az MSZP-n belül ki volt az, akinek segítségével nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök balatonőszödi beszéde, de – mint keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta – ezt “nagyon szeretné tudni”.
Az FN.hu által megkérdezett, nevük elhallgatását kérő MSZP-s politikusok szerint a párton belül még mindig találgatás folyik, de volt, aki egyenesen azt mondta: soha nem fog kiderülni, ki szivárogtatott. Az egyik szocialista forrásunk szerint az Élet és Irodalom 2007-ben megírt találgatásban felmerült nevek forognak a párton belül is.
A lap szerint a 2006. május 26-án elhangzott őszödi beszéd kiszivárogtatáshoz Gyurcsány Ferenc belső, szocialista párti ellenzékének volt köze. Az Élet és Irodalom cikke azt írta: leginkább Szekeres Imre, Szili Katalin, Puch László, Kiss Péter és támogatóik lehettek érdekeltek Gyurcsány tervezett megbuktatásában.
Később az MSZP egyik “megmondóembere”, Karsai József úgy nyilatkozott: nagyon sokaknak vannak olyan sejtései, hogy a zárt frakcióülésen elmondott miniszterelnöki beszédet nem “egy egyszerű kis MSZP-s” szivárogtatta ki, hanem tudatosan juttatták el a sajtóhoz. Szerinte mindez “nyílt titok”.
Soha nem derül ki?
Az Élet és Irodalom szerzője több hónapus kutatómunka után úgy vélte, az “őszödi titok” leleplezésére kevés esély van. Ezt Rajnai Attila leginkább azzal indokolta, hogy azok, akik ismerhetik a titkot, folyamatosan letagadtatják magukat a sajtó elől.
A cikk szerint a titok ismerői között vélhetően ott van az MSZP két rendszeresített technikusa, N. György és É. György, akik az őszödi rendezvényt hangosították. Tudhat a dologról Butor Klára, az őszödi rendezvény szervezője, valamint Frenreisz Károly, a hangosítást végző cég, az Omega Trading Kft. tulajdonos ügyvezetője is, ők azonban nem nyilatkoztak az ügyben.
A találgatások azonban máig nem értek véget: 2009 tavaszán a Bolíviában brutálisan meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo neve is felmerült, mint szivárogtató. “Vagy Kiss Péter, vagy Szilvásy György köre volt az, amely a Bolíviában meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo és a Kapu című folyóirat közreműködésével nyilvánosságra akarta hozni az őszödi beszédet” – állította Brády Zoltán, a lap főszerkesztője. Erre vonatkozó bizonyítékot azonban azóta sem mutatott be.
Véget ért a vizsgálat
Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A felvétel készítése nem volt jogellenes, mert nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket – hangzott el az MTV hírműsorában. A kiszivárogtatásáról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat ugyanis nemrég zárult le. Azt is vizsgálták, hogy ki volt a megrendelő és ki vette fel a beszédet.
A kormányszóvivő – mint a műsorban elmondták – azonban nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre. Az m1 információja szerint az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették.
Őszöd megváltoztatta a magyar politikát
A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én internetes honlapján tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. Gyurcsány Ferenc a zárt körben elhangzott beszédében – helyenként durva szavakkal – a frakciót a változtatások szükségességére akarta rádöbbenteni, az államháztartás rendbetételéhez szükséges gazdasági kiigazítások és a reformok elindításához, végigviteléhez próbálta megnyerni, s önkritikusan beismerte: a kormány végighazudta az elmúlt másfél-két évet – “hazudtunk reggel, éjjel meg este” -, nem csinált semmit négy évig, az ország lehetőségeit messze túllépték.
A beszéd kiszivárgása után zavargásokba is torkolló utcai tüntetéssorozat kezdődött. Az érzékeny politikai helyzetben Kuncze Gábor akkori SZDSZ-elnök kijelentette: a nyilvánosságra került hangfelvétel, s a miatta kialakult helyzet nem befolyásolja a koalíció működését. Az államfő szerint a kormányfő “morális válságot” okozott az országban beszédével.
Budapesten, szeptember 18-án a Magyar Televízió székháza előtt súlyos összecsapások voltak, a tüntetők gyújtogattak, romboltak. A tüntetéshullám a Kossuth téren folytatódott, s heteken át tartott, majd minden nemzeti ünnepen enyhébb vagy súlyosabb formában megzavarták a közrendet.
Még abban az évben október 6-án az Országgyűlés a miniszterelnök kezdeményezésére 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és a kormányprogramnak. A miniszterelnök a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja ettől kezdve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásánál kivonult az Országgyűlés üléséről, mert a kormányfőt “nem kívánatos személynek tartják a politikában”. Ilyenkor csak a két frakcióvezető maradt az ülésteremben, s ők válaszoltak a kormányfőnek.
