Általános egyetértés van abban, hogy a párt- és kampányfinanszírozás homályos jogszabályai a magyar gazdaságban is a korrupció gyökerei – jelentette ki a GKI elnöke. A M.Á.S.T Piac és Közvélemény-kutatóval közösen végzett vizsgálat megállapította, hogy a közbeszerzési korrupció kezdeményezői közül a válaszadók 70 százaléka a politikusokat említette, 23 százaléka a szakmai vezetőket, 7 százaléka az alkalmazottakat.
A korrupció hatásai közül a vállalási árak emelkedését, a teljesítés gyengébb minőségét, a verseny korlátozását és a pótlólagos költségek beállítását emelte ki Vértes András az elkészített 120 mélyinterjúra hivatkozva.
A M.Á.S.T intézettel közösen folyatatott vizsgálat arra utal, hogy ma Magyarországon az esetek 22-26 százalékában ki se írják a közbeszerzést, a korrupció ugyanakkor átlagosan 25 százalékkal emeli az árakat – magyarázta Vértes András, megjegyezve, hogy tavaly a közbeszerzések értéke 1.600 milliárd forint volt.
Vértes András kissé túlzottnak minősítette egyes nemzetközi szervezetek megállapítását, amely szerint a közbeszerzési eljárások 90 százalékánál normasértés történik, ugyanakkor elismerte, hogy a mélyinterjúk szerint a normasértés gyakori.
A kutatás szakirodalmi és empirikus tapasztalatai alapján a korrupció gyakorisága a magyar gazdaságban “közepes”, a fejlett országokénál lényegesen nagyobb, de a legtöbb fejlődőben tapasztaltnál kisebb – magyarázta a GKI elnöke. Hozzátette azt is, hogy a 2008. évi korrupciós világranglistán Magyarországot a régiós országok közelébe, a 47. helyre pontozták, a 45. Csehország mögé, ugyanakkor az 52. Szlovákia és az 58. Lengyelország elé. (A legkevésbé korrupt országok: Svédország, Dánia és Új-Zéland, Olaszország az 55. Görögország az 57., Románia a 70. a listán.)
A tanulmány még nem végleges első változatát október közepén ismertető Transparency International Magyarország-értelmezése szerint a vázolt korrupciós technikák – amelyek nem ritkán büntetőjogi felelősségre vonást követelnének – mélyebb feltárása és a velük szembeni jogalkotási, jogalkalmazási lépések megtétele a Közbeszerzési Tanács számára prioritást kellene, hogy élvezzen.
A tanulmány az első lépés lehet ebbe az irányba – áll a Transparency International honlapján közölt állásfoglalásban.
