Az első fokon eljáró bíróság 240 ezer forint – 300 napon át napi 800 forint tételű – pénzbüntetéssel sújtotta a rendőrt. Az ítélet ellen a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be, így az nem jogerős.
A rendőrök azért kezdtek intézkedést Bauer Bence és egy vele utazó barátjával szemben, mert a Fidesz ifjúsági tagozatának külügyi kabinetjét vezető politikus gépkocsijával Sándorfalva felől Szegedre tartva többször is átlépte a felezővonalat. A rendőrség akciócsoportjának a vádlott vezette munkatársai azt feltételezték, hogy a sértett ittas vagy bódult állapotban vezeti járművét, ezért egyik megkülönböztető jelzés nélküli autójukkal megelőzték őket, egy másik gépkocsival pedig mögötte haladtak. A sértettek járművét közrefogva mentek Szegedig, ahol egy körforgalomban megállították az autót.
Amikor a vádlott és egy szintén bevetési ruhát és golyóálló mellényt viselő kollégája kiszállt a kocsiból, a sértettek azt gondolva, hogy egy rablótámadásba keveredtek, a rendőrségi autót kikerülve elhajtottak a helyszínről. Menekülés közben telefonon felhívták a rendőrségi ügyeletet, ahol közölték velük, üldözőik is rendőrök, így megálltak.
A két fiatal férfit a rendőrök testi kényszer alkalmazásával szállították ki az autóból. A helyszínre érkező egyenruhás járőrök mindkét sértettel megfújatták a szondát, amely nem színeződött el, ennek ellenére Bauer Bencét és barátját előállították a szegedi rendőrkapitányságra. Az ítélet szerint a vádlott a kapitányságra érkezést követő három és fél órában – amíg a sértettek az aulában várakoztak – nem tett semmit annak érdekében, hogy tisztázza, fogyasztott-e kábítószert a két fiatal, amelyre egyébként a rendőri intézkedést követő – Kiss Károly bíró által is érthetőnek nevezett – zavartságon kívül semmilyen jel nem utalt.
A kapitányságon a vádlott felettesei vizsgálatot indítottak a történtek tisztázására, rendőrorvost hívtak a sértettekhez, majd már az előállítást megszüntetve meghallgatták őket.
A kényszerítő intézkedés alkalmazásával kapcsolatos parancsnoki vizsgálat és Bauer Bence panasza nyomán hozott határozat is elmarasztalta a vádlottat. Megállapították, a vádlottnak már a legelső intézkedés előtt – tárcsával vagy megkülönböztető jelzés használatával – fel kellett volna hívnia a sértettek figyelmét arra, hogy rendőri intézkedésre kerül sor.
