Mivel a Magyar Gárdát a bíróság jogerősen feloszlatta, így sem újjászervezése, sem az általa szervezett rendezvények és tagtoborzások nem törvényesek – közölte az FN.hu-val Magyar György ügyvéd. Az Új Magyar Gárda tagjai ellen „feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel” miatt indíthat a rendőrség szabálysértési eljárást.
Így nem szabad (Fotó: MTI)
Ekkor az elkövető ellen alkalmanként legfeljebb százezer forint pénzbírság szabható ki. Aki viszont ilyen szervezet vezetésében vesz részt, már az „egyesülési joggal való visszaélés” bűncselekményét követi el, és legsúlyosabb esetben akár 1 év szabadságvesztéssel is büntethető.
Csupán a gárda egyenruhájának viselése még nem törvénysértő. Attól válik azzá, ha azt többen egyszerre viselik, alakzatban, vezényszavakra mozognak, ettől válik félelemkeltővé, nem az önmagában történő viselésétől. Tehát „többlettényállási elemeknek kell megvalósulniuk” ahhoz, hogy akár garázdaság, akár rendzavarás miatt elítélhetőek legyenek – magyarázta Magyar György.
Különböző pontokon
Az ez év nyári jogszabályváltozás okozta tapasztalatlansággal és bizonytalansággal magyarázza az ügyvéd azt, hogy az ország különböző pontjain miért bánnak eltérően a rendőrök az Új Magyar Gárda tagjaival.
Magyar György helytelennek tartja, hogy a Budaházy György elítélésekor felvonult gárdatagokkal kapcsolatban a rendőrség nem tett semmit. Ebben az esetben az ügyvéd szerint hivatalból kellett volna eljárást indítani.
197 eljárás
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lapunkat arról tájékoztatta, hogy „a rendőrt intézkedési kötelezettség akkor terheli, amennyiben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetését észleli vagy erre utaló bejelentést hoznak a tudomására”. A rendőrség erre tekintettel minden rendezvény esetében – így a feloszlatott Magyar Gárda tagjainak részvételével megtartott rendezvények esetében is – azt vizsgálja, hogy a résztvevők, illetve a szervezők megvalósítanak-e valamilyen szabálysértést vagy bűncselekményt.
Idáig 197 személlyel szemben indult eljárás a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységük miatt. Az eljárások elbírálása még tart.
14 büntetőeljárás
Amennyiben a feloszlatott Magyar Gárda részvételével zajló rendezvényen van olyan azonosítható személy, aki a feloszlatott szervezethez kapcsolódó tényleges szervezői, vezetői tevékenységet fejt ki, akkor cselekményével megvalósíthatja az egyesülési joggal visszaélés vétségét. Emiatt jelenleg 14 büntetőeljárás van folyamatban, melyekben eddig három gyanúsítottat hallgattak ki, egy emberrel szemben pedig a vádindítványt is megtette a hatóság.
Az ORFK-nál hangsúlyozták, hogy a rendőrség minden egyes ügyben egyedileg vizsgálja, hogy az adott magatartás a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységnek minősül-e.
Problémás a jogutódlás
A jogutódlás kérdése az egyik legproblémásabb a magyar jogban – közölte Kolláth György alkotmányjogász. A Magyar Gárda feloszlatását célzó bírósági döntés a szervezetet ugyan feloszlatta – nem pedig betiltotta –, az állampolgárok egyesülési jogát azonban nem korlátozhatja: az egyes személyek saját jogaik gyakorlásától Magyarországon nem tilthatók el – folytatta a jogász.
Kolláth György szerint nagyon hiányzik a magyar jogrendből egy olyan jellegű rendelkezés, amely például a nyugat-német területeken él, és azt írja elő, hogy aki az egyesülési, vagy a gyülekezési jogot a “demokratikus alaprend elleni küzdelem céljaira történő visszaélésekre használja fel, ezeket az alapjogokat elveszíti”.
