A katonai hírszerzés is részt vett a romák elleni támadások elkövetői utáni nyomozásban – értesült az FN.hu. Azt, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal segítsége mit takar, a honvédelmi tárca sajtóosztályán nem akarták elárulni.
Bár sajtóhírek szerint a sorozatgyilkosságokkal gyanúsított csoport egyik tagja, a korábban hivatásos katonaként dolgozó Cs. István titkos megbízottként éveken át kapcsolatban volt a katonai hírszerzéssel, ezt az értesülést nem erősítették meg lapunk nemzetbiztonsági forrásai.
Szigorúan titkos
Informátorunk inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy – ha így is lett volna – sosem kerülne ez napvilágra, mert a titkos kapcsolatok kiléte az egyik legszigorúbban őrzött államtitok.
A titkos kapcsolat egyébként a hírszerzés egy bevett módszere, amikor civileket bíznak meg saját baráti társaságuk, családjuk, környezetük megfigyelésével.
Az 1995-ös nemzetbiztonsági törvény egyébként a külső engedélyhez nem kötött információgyűjtéshez sorolja a titkos kapcsolatokat. (Külső engedélyt a bíróság vagy az igazságügyi miniszter adhat – lakás átkutatására vagy levelek felbontására például.)
Nem hiteles
Az interneten megjelent – a titkosszolgálatnak tulajdonított – levéllel kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Iroda (NBI) közleményt adott ki, hogy nem hiteles dokumentum, hanem a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) belső információiból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont következtetéseiből álló kompiláció – összeállítás – jelent meg a romagyilkosságokkal kapcsolatban a sajtóban.
A közleményük szerint a szakminiszter kész az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt ismertetni, hogy milyen konkrét szerepük volt a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a romagyilkosságok felderítésében, „tekintetbe véve azt is, hogy az azóta letartóztatott feltételezett elkövetők egyike szélsőséges szervezetben vett részt és ezért korábban huzamosabb ideig az Nemzetbiztonsági Hivatal látókörében volt.
Úgy tudjuk, ehhez Ficsor Ádám részletező elemzést kért az NBI-től, ráadásul sürgősen, mert a miniszter szeptember 15-én lemond.
