A úgynevezett szocializmusban eltöltött 40 év (és a Horthy-rendszer idevágó rossz gyakorlata) azt mutatja, hogy nem szabad a nagypolitikát bevinni sem a munkahelyekre, sem az oktatási intézményekbe, így az egyetemekre sem – fakadt ki az FN kérdésére Vekedy Tamás pszichológus.
Nagyjából egyetért ezzel a vélekedéssel Síklaki István szociálpszichológus is, bár ő kissé árnyalja a képet. Mint mondta, az a kérdés tényleg valós, hogy milyen alapon zárjuk ki a fiatalok életéből, és annak fontos helyszínéből a politikát.
Ugyanakkor, azt is látni kell, hogy annak túlzó megjelenésével a tanulástól vonnánk el a hallgatók figyelmét. Így a kampány jellegű megnyilvánulásokat mindenképpen károsnak tartja Síklaki a campusok falain belül. Már csak azért is, mert a politikai életben megjelenő feszültségeket viszi be vagy erősíti a hallgatók között Ám bizonyos többpárti viták szerinte esetleg helyet kaphatnának az egyetemeken.
Politikai karanténban az egyetemek
A szakembereket annak kapcsán kérdeztük, hogy pénteken az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) újra felvetette, hogy véget kell vetni az egyetemek „politikai karanténjának”. Rétvári Bence, a szervezet elnöke ezt azzal indokolta az FN-nek, hogy az egyetemi politizálás tiltásának húsz évvel ezelőtt nyilvánvalóan az volt az indoka, hogy az MSZMP-t távol tartsák az intézményektől, de ezt a döntést felül kell vizsgálni. Már csak azért is, mert egy friss kutatás szerint a fiatalok politikai aktivitása sokkal alacsonyabb, mint más korcsoportoké.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által megrendelt és nemrég megjelent Ifjúság 2008 kutatás szerint a fiatalok 72 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a tudatos állampolgárnak szavaznia kell-e a választásokon, ugyanakkor mindössze 34 százalékuk adja le voksát. Az is kiderült, hogy a válaszadók 60 százalékát nem, vagy egyáltalán nem érdekli a politika.
Jobbos liberálisok a fiatalok
A kutatás kitért arra is, hogy milyen ideológiákhoz húznak inkább a fiatalok. A hagyományos bal–jobb orientáció szerinti a választ adó 15–29 évesek 53 százaléka semlegesnek tekinthető. Az önmagukat bal, illetve balközép pozíciókba sorolók együttes aránya 8, a jobbközép, illetve jobboldali pozíciókba sorolóké pedig 21 százalék. A liberális–konzervatív politikai értékorientációs mezőben a megkérdezett fiatalok viszont inkább a liberális oldalon helyezkednek el. A kérdésre választ adók mintegy 47 százaléka helyezte magát a középső értékre. A 15–29 évesek 17 százaléka inkább liberálisnak, 10 százaléka pedig inkább konzervatívnak vallja magát.
A 2008-as kutatás adatfelvétele idején a biztos szavazó pártot választó fiatalok körében, a Fidesz támogatottsága 70 százalék volt, az MSZP-é mindössze 16, a Jobbik Magyarországért Mozgalomé 5 százalék.
Forrás: Ifjúság 2009
Már úgyis ott van a politika
Rétvári Bence nem tartja aggályosnak, hogy a politikai élet durva, feszültséggel teli hangneme a felvetésükkel az egyetemek falai közé is beköltözne. Mint mondta, már most is politizálnak a fiatalok, megbeszélik a nagypolitika eseményeit, nincsenek elzárva a külvilágtól. Ám, ha értelmes politikai beszélgetéseket, illetve rendezvényeket tartanának a felsőoktatási intézményekben, akkor a viták során talán még enyhülne is szerinte a feszültség az „ellenséges táborok” között. A rendezvényekre vagy külön-külön, de egyenlő feltételek mellett kellene meghívni a parlamenti pártokat, vagy közös vitát kell szervezni számukra – véli.
Rétvári azt is elmondta, hogy elképzelésük szerint már a következő parlamenti választásokat megelőző kampányba be lehetne vonni ily módon az egyetemistákat. Emlékeztetett arra is, hogy politikusok mindig tartanak különböző fórumokat, előadásokat az egyetemek épületében, s ilyenkor mindig felmerül, ki, miért, és miért pont őket hívta meg. Ha megállapodnának a pártok a szabályokban, ezek elkerülhetők lennének. Az ügyben egyébként épp ezért megkeresik a rektori konferenciát, illetve a politikai pártok ifjúsági szervezeteit is.
Régi lemez
A felvetés nem új, 2007-ben az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció szorgalmazta ugyanezt. Mint akkor Léderer András, azóta lemondott elnök sérelmezte: „csak akkor mehetünk be, mi fiatal politikusok az egyetemekre, ha az egyetem vezetése meghív”. Az új elnök, Szabadai Viktor továbbra is nyitott az ezzel kapcsolatos tárgyalásokra. Mint az FN-nek elmondta, meg kell vizsgálni, hogy lehet ezt a kérdést demokratikusan szabályozni. Jónak tartaná, ha a pártok ifjúsági szervezetei kiadnának egy közös állásfoglalást erről.
Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási csoportjának vezetője szintén nem tartja elvetendőnek az ötletet. Kérdésünkre hangsúlyozta, hogy nem a pártpolitika hiányzik az egyetemekről, hanem a közügyekkel kapcsolatos információk és gyakorlatok megismerése. A szocialisták nyitottak a kezdeményezésre, annál is inkább, mert a politika szerinte is ott van már az egyetemeken. Ha előre megbeszélt és ellenőrizhető szabályok szerint, szervezett formában értelmes politikai vitákat tartanának az egyetemeken, az biztos nem ártana a hallgatóknak – véli.
A Jobbik szintén nyitott lenne egy ezzel kapcsolatos tárgyalásra. Dúró Dóra szakpolitikus szerint az a kérdés, mit értenek azon, hogy „beengedni a politikát az egyetemekre”. Már most is van például a Corvinus Egyetemen a Tárcatükör, amelyben a kormány egy képviselője és a Fidesz politikusa fejti ki véleményét. De a hallgatók egyébként is politizálnak, és a pártok is meg tudják őket szólítani.
