Egy most felvételiző, 18 éves lány az FN-nek elmondta: azért szeretné elvégezni a jogi egyetemet, hogy a neve elé tehesse azt, hogy „Dr”. A cím mellett persze a magas fizetések is vonzóak a fiatalok számára. Sokan azonban valójában nem tudják, mit is kell majd dolgozniuk, hogyan és hol tudnak elhelyezkedni majd a diplomájukkal.
A havi bruttó 326 100 forintos átlagjövedelem mellett a jogászok közel fele visz haza év végén átlagosan 270 ezer forintos jutalmat, 13. havi bért pedig a harmaduk kap – áll a Merces.hu bérinformációs portál legfrissebb felmérésében. Egyharmaduknak megtéríti a cég a munkába járás költségeit, a negyedük kap mobiltelefont magáncélokra, 17 százalékuk pedig további képzésben, ingyenes italellátásban és nyugdíj-biztosítási hozzájárulásban részesül.
A nők kevesebbet kapnak
A kérdőívet kitöltők több mint fele nő volt, az ő átlagbérük 310 600 forint, ami 11 százalékkal marad el férfi kollégáik fizetésétől. A budapesti jogászok egy fokkal többet keresnek az országos átlagnál, a fővárosban ugyanis átlagosan havi 350 ezer forintra számíthatnak. A válaszadók több mint fele dolgozik belföldi magántulajdonú cégnél, és 267 500 forintot kapnak. Ennél többet keresnek az állami cégeknél (386 ezer forint), ám a legmagasabb bérezésre a külföldi vállalatoknál számíthatnak, 435 ezer forintra.
A jogászoknál rendkívül sokat számít a szakmai tapasztalat – az eltöltött évek számával ugyanis párhuzamosan növekszik a fizetés nagysága is. Míg a pályakezdők átlagosan havi 213 ezer forintra számíthatnak, a több mint tíz éve pályán lévők ennek a kétszeresénél is többre, havi 468 ezer forintra. Egy 3-5 éves tapasztalattal rendelkező jogász átlagbére 359 ezer forint.
Az utóbbi másfél év adatai alapján a tavalyi év végén kerestek a legjobban a jogászok, az akkori átlagfizetésük 343 ezer forint volt. Ez az idei év elejére 315 ezer forintra csökkent, azonban 2009 második negyedévében már ismét enyhén nőtt (338 ezer forintra). Az adatok csupán a fizetésekre vonatkoznak, az analízis az egyéb jövedelmeket (mint például a tanácsadásért felvett órabér) nem minden esetben tartalmazza.
Megint többen akarnak jogot tanulni
Az elmúlt évek folyamatos visszaesése után idén látványosan nőtt a jogászképzés népszerűsége. Ami viszont nem változott, hogy továbbra is a kifejezetten jó középiskolai teljesítményt nyújtó, magas előképzettségű fiatalok jelentkeznek a szakra. Sőt, sokan hajlandók fizetős képzésben is részt venni azért, hogy jogi diplomát szerezzenek – olvashatjuk a Felvi.hu elemzésében.
A Miskolci Egyetemen egy mintatárgyaló segítségével tanulhatják meg a joghallgatók a gyakorlatot (fotó: MTI)
A képzés régóta a legnépszerűbb szakok közé tartozik, a kétezres évek elején évekig vezette a szakok toplistáját. A folyamatos jelentkezői létszámcsökkenés elsősorban a nappali osztatlan képzést érintette, az egyéb képzési formák és tagozatok tekintetében a szak folyamatosan őrizte és őrzi kiemelkedő népszerűségét. Idén azonban, több év után először, nőtt a nappali képzést első helyen megjelölők száma a szakon. Egyharmadával többen szerettek volna bejutni, mint egy évvel ezelőtt, ez 700 fős emelkedést jelentett. Az összesített listán így 2009-ben a hatodik leggyakoribb továbbtanulási célnak számított.
A ponthatárok is ennek megfelelően alakultak: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) született a legmagasabb pont az országban (426). A Miskolci Egyetemre 405-tel, a Debreceni Egyetemre, a Széchenyi István Egyetemre és a Pécsi Tudományegyetemre is 408 ponttal vették fel a fiatalokat. A két egyházi fenntartású egyetemen – a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen – 411 és 408 pontott kellett elérniük. A költségtérítéses képzéseken pedig 161 és 255 közötti ponthatárok születtek, ám volt olyan is (az ELTE-n és a Pázmányon a fizetős nappali szakon), ahol 400 és 337 pont alatt nem lehetett bejutni.
Valóban telített a szakma?
A jogászképzés az elmúlt évben nem szerepelt a toplistában, 2009-ben viszont igen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem diadalmaskodott: jogász osztatlan képzésben (államilag támogatott, nappali tagozaton) 1891 jelentkezőt könyvelhettek el. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre pedig első helyen 1436-an pályáznak.
Csökkent a keretszám
A jövő évtől kezdődő tanévben, az idei évhez hasonlóan, 56 ezer hallgató felsőfokú tanulmányait támogatja az állam. Az összlétszámban nincs, ám a képzési területek eloszlásában van változás: 350 fővel a bölcsészet- tudományi, 100 fővel a pedagógusi, 250 fővel a társadalomtudományi és 100 fővel a jogtudományi képzés esetében csökken az államilag támogatott helyek száma.
A tavaszi állásbörzék közül volt olyan, amelyet a kiállítók hiánya miatt nem tudtak megtartani, például az ELTE összegyetemi börzéje is ilyen volt. Ám a jogi kar külön állásmustrája, a Jogi Fórum Jogerő 2009 most is tudott toborozni olyan vállalkozásokat, amelyek állásajánlatokkal érkeztek.
A HR-rel foglalkozó szakembereknek az a véleménye, hogy a legnépszerűbb képzések és a piacképes szakok alig fedik egymást. „Túl sokan jelentkeznek jogra. Ők a végzés után nagyon nehezen találnak állást. Magánpraxist folytathatnak, de a közigazgatás, igazságszolgáltatás már nem lesz képes felvenni őket” – mondta Cservenyák Tamás, a DBM Hungary tanácsadó cég ügyvezetője.
