A felszámolás ideje alatt az egészségügyi intézmények közfinanszírozását a felszámoló látja el.
Az egészségügyi intézmények működtetésével és fejlesztésével foglalkozó HospInvest áprilisban kért csődvédelmet maga ellen, ami augusztus közepéig fizetési moratóriumot jelentett volna a cég számára. Ennek törvényi feltétele az, hogy a moratórium időszakában meglegyen a pénzügyi egyensúly, azaz a bevételek fedezzék a kiadásokat. Ezt a HospInvest júliustól nem tudja biztosítani – mondta Kollányi Gábor.
A HospInvest elnöke hozzáfűzte: a cégcsoport havonta 1,3-1,4 milliárd forintot kap az Egészségügyi Alapból az általa működtetett egészségügyi intézmények finanszírozására, de júliusban már csak 1,1 milliárd forintot kapott.
A felszámolásra irányuló kérelemmel a HospInvestnek egyetlen feladata marad: visszaadni az önkormányzatoknak az egészségügyi intézményeket.
Az általános válsággal indokolják a csődöt
Kollányi Gábor elmondta, hogy a cég csődjét az egészségügy általános finanszírozási válsága mellett a gazdasági válság okozta. Elapadtak a banki források, kilépett a tulajdonosi körből az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a CIB Bank felmondta a hitelszerződéseket. Ugyanakkor hátrányosan érintette a HospInvestet is az a márciusi törvénymódosítás, aminek alapján az egészségügyi intézmények a szükséges pénzek 70 százalékát kapják meg előre az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, a többit utólagos elszámolás alapján.
A magánszemélyek tulajdonában lévő HospInvest 2000-ben alakult, 2004-ben vette át az első, a kiskunhalasi kórházat. A cégcsoport a megalakulása óta mintegy 2,5 milliárd forintot ruházott be az általa üzemeltetett egészségügyi intézményekbe.
Öt kórházat üzemeltet
A cég honlapja szerint öt kórházat és öt egészségügyi intézményt üzemeltet, illetve üzemeltetett: az egri, a gyöngyösi, a hatvani, a kiskunhalasi és a parádfürdői kórházat, valamint a jánoshalmai, a keceli, a kiskőrösi, a százhalombattai és a megyeri rendelőintézetet.
A cég honlapján található információk szerint Magyarországon tíz településen van jelen a HospInvest, és csaknem félmillió ember számára nyújt egészségügyi ellátást, öt kórház és ugyanennyi rendelőintézet működését biztosítja, illetve biztosította. “Küldetésünk egy új egészségkultúra megteremtése, mely a maga innovatív megoldásaival a társadalombiztosítás keretein belül is európai minőségű ellátást nyújt a betegeknek és biztos életpályát az egészségügyben dolgozóknak” – írják.
A HospInvest az egri Markhot Ferenc Kórház, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház, a hatvani Albert Schweitzer Kórház, a kiskunhalasi Semmelweis Kórház, és a Parádfürdői Kórház mellett Megyeren, Jánoshalmán, Kecelen, Kiskőrösön és Százhalombattán működtet, illetve működtetett rendelőintézeteket.
Áprilisban kértek csődvédelmet
A cég április elsején kért csődvédelmet, miután a CIB Bank az Országos Egészségbiztosítási, Pénztár (OEP) által betegellátásra átutalt összeget teljes egészében a lejárt hitel törlesztésére fordította. Kollányi Gábor akkor felidézte, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a közelmúltban eladta a cégcsoportban szerzett részesedését. Szerinte az EBRD távozásának alapvető oka, hogy Magyarországon leálltak az egészségi reformok.
A legtöbb tiltakozást az egri kórház üzemeltetése váltotta ki. A kórház működtetését 2008. november 1-jén vette át a HospInvest. A Nógrád Megyei Bíróság az egri önkormányzat keresete nyomán hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletében megsemmisítette azt a szerződést, amelynek alapján a következő 20 évben a HospInvest üzemeltetheti az egri kórházat.
A bíróság azzal indokolta döntését, hogy a pályázati dokumentációhoz benyújtott bankgarancia formailag nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak. Az ítélet ellen egyaránt fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblánál a HospInvest, illetve a tulajdonos Heves Megyei Önkormányzat.
Tavaly hagyták jóvá az egri kórház szerződését
A szocialista vezetésű hevesi megyegyűlés tavaly március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján a következő húsz évben a HospInvest Zrt. működtetheti a Markhot Ferenc kórházat. A vagyonkezelésre kiírt tenderen a HospInvest mellett a Debreceni Egyetem is pályázott és pályázaton kívüli ajánlatot nyújtott be az egri önkormányzat. A kórház működtetését 2008. november 1-jén vette át a HospInvest.
A Fidesz mindvégig azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. Civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a funkcionális privatizáció ellen.
A Heves Megyei Közgyűlés július 6-án felhatalmazta a testület elnökét, hogy “legkorábban” augusztus 1-jén mondja fel a HospInvesttel az egri kórház vagyonkezelésére kötött szerződést. A hatvani és a gyöngyösi önkormányzat már felmondta a HospInvesttel kötött, a helyi kórház működtetéséről szóló szerződést. A kiskunhalasi alpolgármester csütörtökön jelentette be, hogy az önkormányzat felmondja a kórház működtetésére a Hospinvesttel kötött szerződést.
a miniszter bizakodó
Székely Tamás egészségügyi miniszter reméli, hogy zökkenőmentes lesz a betegellátás és az egészségügyi intézmények átadás-átvétele a HospInvest felszámolása után.
