Belföld

Bizonyítvány az érettségiről

Az idei érettségi vizsgák rendben, mindenféle probléma nélkül zajlottak – állítja Arató Gergely, s ez szerinte azt bizonyítja, hogy a kétszintű rendszer technikailag bevált. Pokorni Zoltán, Pálinkás József és az Oktatási Kerekasztal szakemberei azonban úgy vélik, hogy a rendszer korrekcióra szorul. Jövőre apróbb változások várhatók.

Az oktatási tárca államtitkára szerint a kétszintű érettségi rendszerben minden tanuló megtalálja a vizsgázásnak azt a formáját, amely megfelel ambícióinak. Érdekességként kitért arra, hogy a magyaron kívül matematikából és történelemből tíz, földrajzból hét, biológiából, informatikából és fizikából öt nyelven lehetett vizsgázni középszinten, testnevelésből pedig románul és szlovákul is vizsgázott egy-egy tanuló, ugyanúgy, mint emelt szinten beás nyelvből egy diák.

Bizonyítvány az érettségiről 1

Arató az egyes iskolák által egyedileg akkreditált, középszintű vizsgatárgyak közül a buddhista vallást említette, amelyből egyetlen tanuló vizsgázott, illetve a diakónia – szeretetszolgálat – és ápolástan tárgyakat, amelyekből heten mérették meg tudásukat.

Túlburjánzott, drága, értelmetlen

A Gyurcsány Ferenc által életre hívott Oktatási Kerekasztal szakemberei szerint a kétszintű érettségi rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. S ennek egyik oka épp a tárgyak túlburjánzása. Közel kétszáz érettségi tárgyra kell ugyanis jelenleg kidolgozni tételsort. Ezek közül azonban mindössze 19 olyan vizsgatárgy van, amit az érettségizők több mint egy százaléka választ. Számos olyan van viszont, amit összesen egy-egy gyerek.

Nem biztos, hogy szükség van arra, hogy testnevelésből bolgár nyelven lehessen vizsgázni – értett egyet az akadémia elnöke is a szakemberek által kidolgozott Zöld könyvvel egy tavaly év végi konferencián. Pálinkás közölte, hogy a tárgyak számának drasztikus csökkentésére van szükség.

Egyszintű a kétszintű

A másik probléma a kerekasztal szakemberei szerint az emelt szint elértéktelenedése. Erre világított rá Pokorni Zoltán is, aki úgy véli, kiüresítették a kétszintű érettségit. Hiba volt eltörölni azt a pontot, hogy emelt szintű érettségit kell tenni, legalább egy (korábbi változat szerint kettő) tárgyból annak, aki államilag finanszírozott képzésre akar menni – magyarázta az Orbán-kormány oktatási minisztere korábban az FN-nek.

2002-ben Magyar Bálint az egyetemekre bízta azt a döntést, hogy milyen vizsgát fogadnak el felvételiként, az egyetemek pedig egy rossz, kontraszelektív, minőségellenes döntést hoztak a normatívamennyiségért vetélkedve. Pokorniék 2-4 év alatt be akarják vezetni, hogy legalább egy emelt szintű vizsga legyen a belépő az államilag finanszírozott képzésre.

Változásra utaló jelek

Ugyanakkor némileg magától is elindult ebbe az irányba a rendszer. Egyes bölcsészettudományi területen már ma is kötelező az emelt szint. A diákok az élő idegen nyelvek három alapképzésére – az anglisztikára, a germanisztikára, illetve a romanisztikára – csak a nehezebb vizsgával jelentkezhetnek, és angol, német, francia, olasz vagy spanyol nyelvből hozhatják a pontjukat. Ezek mellett 2010-től az orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész és az állatorvosi képzéseknél is kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi a bejutáshoz. A felvételizők a tantárgyak közül várhatóan a fizikát, kémiát vagy a biológiát választhatják.

Bizonyítvány az érettségiről 1

Félmillió vizsga

Arató Gergely az értékelő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy idén szinte semmilyen probléma nem volt a vizsgák lebonyolítása során. Az OKM szerint épp ez bizonyítja azt, hogy a kétszintű rendszer technikailag bevált. Ugyanakkor azt ő is elismerte, szükség van bizonyos korrekciókra, így az emelt szintű érettségi súlyának növelésére és a vizsgatárgyak számának mérsékelt csökkentésére. Azokból a tárgyakból, amelyekre a felsőoktatás nem tart igényt emelt szintű vizsgatárgyként, nem kell ilyen szintű érettségiztetést fenntartani. Ugyanakkor a későbbiekben is mindenkinek meg kell adni a jogot ahhoz, hogy saját nemzetiségi nyelvén tegye le a vizsgákat – közölte.

Idén több mint 13 ezerrel volt magasabb az érettségizők száma az előző évi tavaszi vizsgaidőszakhoz képest, összesen 137 ezer 469-en érettségiztek. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy több mint 12 ezer diák a nyelvi előkészítő évfolyamok 2004-es bevezetésekor ötéves középiskolai képzésbe került, ezért ők korosztályuknál egy évvel később, idén tettek érettségi vizsgát. 191 tárgyból volt középszintű és 87-ből emelt szintű vizsga, a diákok együttesen közel félmillió vizsgát tettek le. Ebből kevesebb, mint 25 ezer volt emelt szintű, háromezerrel kevesebb, mint tavaly.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik