Belföld

Bírót játszana a lacházi polgármester

Kiutasítaná a renitenseket és elvonná a szociális segélyt a „problémás” családoktól Kiskunlacháza polgármestere, aki a pénzből a biztonságot erősítené. Répás Józsefnek főként a romákkal van baja. Az alkotmányjogász szerint az ötlet törvény- és alkotmánysértő.

Répás József, a település polgármestere a nemrégiben tartott lakossági fórumon felvetette, hogy „Kiskunlacházán nincs helyük azoknak a családoknak, akik veszélyt jelentenek, ám aki partner, az maradhat”.

Igaz, többször is elhangzott, hogy ez a nem cigány lakosságra ugyanúgy vonatkozik, azonban nyilvánvaló, hogy a település a legutóbbi támadás óta – cigányfiúk közrefogtak egy kislányt és elvették a telefonját – renitensek alatt a helyi cigányokat érti.

Menjen, aki nem bír magával? (Fotó: MTI)

Aki partner, az maradhat (Fotó: MTI)

A polgármester a fórumon azt is kilátásba helyezte, hogy az együttműködni képtelen családoktól megvonja a szociális segélyt, és a kasszában maradt összeget (mintegy évi 31 millió forintot) a település biztonságának növelésére költi.

Törvénysértő

Kolláth György alkotmányjogász szerint mindkét tervezett rendelkezés törvénysértő. A segélyt, s annak feltételeit ugyanis a szociális törvény állapítja meg. Törvényi felhatalmazás nélkül az önkormányzat annak folyósításán nem szigoríthat, ahhoz kapcsolódóan semmilyen további kritériumot nem állíthat fel. De a kiutasítás/kitiltás sem járható út, mert az büntetőjogi szankció, úgynevezett. mellékbüntetés volna, melyet bíróság szabhat ki. Ennek közigazgatási megkerülése az Alkotmány jogegyenlőségi és az emberi méltósághoz fűződő normáit is sérti. Helyi rendeletnek nem lehet legitim célja, hogy bizonyos embereket távozásra kényszerítsen.

Az alkotmányjogász úgy látja, eleve kérdéses, hol húzza meg az önkormányzat a renitensség ismérveit, határait. Mi minősül tolerálhatatlan cselekedetnek? Kolláth arra figyelmeztet, hogy az igazságszolgáltatás bírói kompetencia: helyi önkormányzat ilyen intézkedések meghozatalára szabályozási jogkörrel nem rendelkezik. Az alkotmánysértő helyi jogszabályt bárki megtámadhatja az Alkotmánybíróság előtt. A helyi vezetőknek pedig meg kellene érteniük, hogy autonómiájuk kizárólag a jog keretei között juthat érvényre, máskülönben ugyanolyan jogsértőkké válhatnak, mint azok, akiket megrendszabályoznának. A sorozatosan törvénysértő polgármester ugyanakkor bíróság által elmozdítható – tette hozzá Kolláth.

Kell képviselnie

Az FN mindezen észrevételeket megosztotta a polgármesterrel is, aki a segélyek megvonásával kapcsolatban úgy reagált, hogy neki 9000 ember érdekeit kell képviselnie, s nem fogja támogatni semmilyen segéllyel azokat, akik bűnöznek, erőszakosan viselkednek, megsértik az együttélés szabályait. Majd közölte, hogy a szociális törvényt át kell alakítani, mert nem a normakövető többséget szolgálja. „Ha mindent a jog szerint tennénk, hagynunk kellene, hogy például kiraboljanak” – fűzte hozzá. A polgármester azzal is érvelt, hogy az elképzelését a „normálisan viselkedő cigányok” is támogatják.

„Elegem van abból, hogy jogai mindenkinek vannak, de kötelezettségei csak egyeseknek! Közpénzből csak az részesedjen, aki tesz is a közért” – hangsúlyozta. A kiutasítás alkotmánysértő voltára válaszolva kijelentette, hogy szerinte a távozásra való felszólítás még nem alkotmányellenes ugyanakkor belátja, hogy a kilakoltatásra természetesen az önkormányzatnak nincs jogi eszköze.

A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik