Noha évente immár csaknem 800 ezer magyar turista kel útra, a legnépszerűbb üdülőhelyek egészségügyi kockázataival még mindig csak kevesen vannak tisztában. Ezt jelzi az is, hogy az Országos Epideimiológiai Központban (OEK) mindössze tízezer utazó kér tanácsot és oltást.
Szennyezett tenger és csapvíz
A centrum vezetője szerint a felelőtlenség hátterében az a tévhit áll, hogy az európai országokban az itthonihoz hasonló higiénés feltételek vannak, és az elegáns éttermekben felszolgált ételek bátran fogyaszthatók. Jelenik Zsuzsanna hangsúlyozta: a tengeri csemegék ugyanabból a Földközi-tengerből származnak, ahová a környező települések a szennyvizüket is vezetik.
A halételek számos fertőzés forrásai lehetnek, a mediterrán tengeri kagylók közel 40 százaléka például hepatitis A-val fertőzött. Görögország, Bulgária, Montenegró vagy Törökország esetében pedig a csapvíz nem fogyasztható. A szennyezett csapvízből készült jégkockák, üdítők és koktélok is fertőzés forrásai lehetnek – figyelmeztet a szakember.
Afrikai út előtt hasznos az oltás
Az afrikai földrészre készülőknek mindenképpen körültekintőbb egészségügyi felkészülésre van szükségük, hiszen itt számos egzotikus, a magyarok számára ismeretlen betegség is előfordulhat. Az utazás előtt legalább egy hónappal érdemes felkeresni a háziorvost vagy az oltóközpontokat, ahol nemcsak tanácsokkal, de a szükséges vakcinákkal is ellátják a hozzájuk fordulókat.
A mediterrán országokban egyébként három kiemelt, de védőoltással megelőzhető fertőzésre kell felkészülni: a hepatitis A-ra, a hepatitis B-re és a hastífuszra. Ezenkívül a hasmenéses betegségek okozhatnak problémát. Ez utóbbi az utazók 56 százalékának vakációját keserítette meg tavaly – derült ki az Egészségtudatos Utazásért Program online felméréséből.
A heveny, fertőzéses eredetű hasmenések emberről emberre közvetlenül nem terjednek, a hasmenés kialakulása leginkább a nem megfelelő higiénére vezethető vissza, leggyakrabban szennyezett étel vagy ivóvíz áll a háttérben.
A saláták is veszélyt hordozhatnak
A nem megfelelően tisztított és kezelt ételek, a félig átsült vagy nyers húsok, halak, kagylók, polipok és osztrigák mellett a nyers zöldségek és gyümölcsök is könnyen válhatnak a fertőzések közvetítőivé. A saláták például különösen veszélyesek, fodros leveleik között ugyanis könnyen megtelepedhetnek a kórokozók.
A gyümölcsök közül biztonságosabb azokat választani, amelyeknek lehúzható a héjuk. Érdemes vigyázni a tejtermékekkel, a hideg szószokkal és a fagylaltokkal is – mondta Jelenik Zsuzsanna.
Védett utazók
A hepatitis A-fertőzés ellen létezik védőoltás, ami szinte teljes védelmet nyújt a kórokozó ellen. Az indulás előtt legalább 2 héttel érdemes kérni a vakcina beadását a háziorvostól, vagy a legközelebbi oltóközpontban, mert 10-14 nap kell a megfelelő védelem kialakításához. A hosszú távú védettség (20 év) megszerzése érdekében 6 hónap múlva egy úgynevezett „emlékeztető” oltás felvétele javasolt.
Az oltások esetleges kockázatait firtató kérdésünkre a központ vezetője az FN-nek azt mondta: az oltócentrum több mint egy évtizedes fennállása alatt egyetlen esetben sem kaptak visszajelzést a vakcinák előre nem jelzett mellékhatásairól, illetve olyan egészségkárosodásról, amelyet a nem megfelelő szérum okozhat.
Az uniós állampolgárok közül a magyaroknál a leginkább jellemző az oltásokkal szembeni általános és erős averzió. A centrum vezetője szerint ez az ellenérzés a gyermekkori oltásoknál elenyésző arányban jelentkező, ám komoly publicitást kapó „műhibák” következtében alakult ki.
Vészharangokat kongatnak a szomszédban
Az európai populáció hepatitis A-fertőzés iránti fogékonyságának növekedését tisztán mutatják azok a tömeges megbetegedések, amelyeket tavaly észleltek a kontinensen. Szokatlan módon járványt regisztráltak Csehországban, Litvániában és Szlovákiában.
Az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) leírása szerint Csehországban 1616-an betegedtek meg, ami tízszer több fertőzést jelentett, mint az azt megelőző négy évben. Litvániában 2008 utolsó két hónapjában közel 3000-en lettek betegek hepatitis A miatt, a járvány iskolákat, éttermeket is érintett. A szomszédos Szlovákiában elsősorban a roma lakosság körében fordultak elő megbetegedések tavaly.
Nyugat-Európa országait sem kímélték a fertőzések. Franciaországban az egészségügyi hatóságok külön figyelmeztették az utazókat, hogy kérjenek védőoltást hepatitis A ellen, ha olyan veszélyeztetett országba utaznak, mint például Egyiptom, mert 2007-ben a hepatitisfertőzések 40 százaléka „importált eset” volt. Hasonló lépések történtek Belgiumban és Németországban is, ahol szintén növekedett a fertőzöttek száma.
Újra támad a TBC is
A leggyakrabban említett vírusos májgyulladás mellett mostanában egyre több, Magyarországon már feledésbe merült betegségek felbukkanásával is számolni kell. Az egyik leginkább aggasztó jelenség a TBC újbóli megjelenése – figyelmeztet a szakértő. Jelenik Zsuzsanna azt mondta: miközben itthon évek óta nem kötelező a betegség elleni védőoltás, a szomszédos országokban egyre több a tüdőbajban szenvedő.
A tuberkulózis mellett több évtizedes szünet után számos olyan fertőző betegség (például a szamárköhögés) jelent meg Európában, amelyek fokozódó veszélyt jelentenek a lakosságra, így a járványügyi szakembereknek újra kell gondolniuk a korábban kötelező, ám jelenleg csak külön kérésre adott védőoltások körét.
