Jelenleg szinte lehetetlen megjósolni, hogy a gazdasági válság miként hat majd az emberek egészségi állapotára. Az sem egyértelmű, hogy egyáltalán befolyásoló tényező-e hosszú távon a recesszió.
Nincsenek hiteles becslések
Hitelt érdemlő előrejelzések és becslések azért nem születtek eddig, mert egyrészt nem tudni, hogy a válság milyen mélységű és időtartamú lesz, másrészt a hatása országonként eltérő lehet – mondta az FN-nek az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ESKI) főigazgatója.
Kincses Gyula elmondta: az Egészségügyi Világszervezet szakértői néhány hete Oslóban próbáltak prognózisokat készíteni, ám a WHO illetékesei is csupán felkészülési ajánlásokat tudtak megfogalmazni.
A WHO értekezletének egyik megállapítása szerint a recessziónak nincs is igazi kockázata az ellátórendszerekre, mivel az országok a válságra nem elsősorban az egészségügyi kiadások csökkentésével reagálnak – tolmácsolta az elhangzottakat az ESKI vezetője.
Ám hangsúlyozta: a WHO tényként kezeli, hogy az egészségi állapotot a szociális helyzet alapvetően meghatározza, így minden olyan változás, amely fokozza a mélyszegénységben élők számát, kedvezőtlenül hat a populációs szintű egészségi állapotra is. Ezek a hatások viszont igen áttételesek, és ma még felelősséggel nem számszerűsíthetők.
Csökkenő életszínvonal, romló egészség?
Az oslói konferencián rámutattak arra, hogy a pénzügyi válsághelyzet hatással van a legtöbb európai ország közfinanszírozására is, mivel az állami bevételek megfogyatkoztak. Közép- és Kelet-Európában a valutaleértékelés áremelkedéshez vezetett olyan termékek esetében is, mint az élelmiszerek, az orvosi műszerek és a gyógyszerek.
Az állami jövedelemkiesések miatt több országban várható költségvetési csökkenés 2009-ben, ami befolyásolja az egészségügyi kiadások alakulását is. Az egészségügyi rendszerektől függően az európai országok különböző módon próbálják a helyzetet kezelni. A megoldások között található a társadalombiztosításnak nyújtott állami támogatás vagy az egészségügyi ellátás költségeinek visszafogása.
Válságban több a szenvedélybeteg
A WHO illetékesei úgy vélik, bár a válság közvetlen egészségromboló hatásáról nem lehet beszélni, annak reális a veszélye, hogy a létfontosságú termékek (például az élelmiszerek) árnövekedése olyan életmódváltozásokra készteti a fogyasztókat, amelyek negatívan befolyásolják az egészségi állapotot.
(Fotó: MTI)
Ráadásul a szakemberek szerint a recesszió közvetett hatásaként szinte biztosra vehető a mentális és szenvedélybetegségekben szenvedők számának drasztikus növekedése. Az egyik leginkább veszélyeztetett ország a WHO szerint például Svédország, ahol a lakosság 30 százaléka szenved valamilyen pszichés betegségben.
Védenék az egészségügyi büdzséket
A konferencia résztvevői egyelőre csak óvatos ajánlásokat fogalmaztak meg. Ezek között szerepel például az egészségügyi büdzsék fokozott védelme. Erre azért van szükség, mert az egészségügyi befektetések alapvetően növelik az országok gazdasági potenciálját.
Javaslataik szerint, ha elkerülhetetlen az ágazati források megkurtítása, legalább a közegészségügyi intézkedésekkel és az alapellátással összefüggő kiadásokat meg kell tartani, és érdemes ösztönözni az olcsóbb, generikus készítmények használatát. Megszorító intézkedéseket is szorgalmaz a WHO: a szervezet illetékesei fontolóra vennék az egészségre ártalmas termékek, így a cigaretta és az alkohol adójának emelését.
Egészséges is lehet a válság
A hazai szakemberek is bizonytalannak ítélik egyelőre a válság egészségre gyakorolt hatását. Az FN által megkérdezettek többsége – a WHO-hoz hasonlóan – inkább az ellátórendszer fenntarthatóságát féltik, az egyén szintjén azonban a hozzáértők nem számolnak jelentősebb állapotromlással.
Az ESKI főigazgatójánál markánsabb véleményt fogalmazott meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) korábbi főigazgató-helyettese. Dózsa Csaba az FN-nek nyilatkozva azt mondta: nem vehető biztosra, hogy a gazdasági visszaesés egyértelműen csak egészségromláshoz vezethet. Az egészségpolitikus szerint elképzelhető, hogy a válság hatására az emberek a korábbinál egészségesebb életmódra térnek át. A jóléti társadalmakban például fokozott kockázatot jelent az elhízás, a mozgáshiány vagy a menedzserbetegség.
Megváltoztatja a gondolkodásmódot
Dózsa Csaba úgy véli, a válság mindenképpen átrendezi az emberek gondolkodásmódját és értékrendjét. Szerinte azok, akik szeretnék megőrizni munkaképességüket, fokozottabban odafigyelnek majd az egészségi állapotukra. A szakértő hozzátette: az egészségmegőrzés nemcsak hasznos, de olcsó is.
Példaként említette, hogy azok, akik az autózás helyett a gyaloglást választják, nemcsak spórolnak, de máris tettek valamit egészségük védelméért. Hasonló a helyzet az egyre dráguló dohány- és alkoholtermékek esetében is.
Lényegében ezt a gondolatot támasztja alá a GfK LHS HealthCare piackutató áprilisi felmérése is. Arra az eredményre jutottak, hogy általában a felnőtt lakosság fele – 51 százalék – tesz ma többet a betegségek megelőzése érdekében, mint egy évvel korábban. Ők úgy gondolják, ma érdemes többet költeni az egészségükre, mint a tavaly. Még többen, a megkérdezettek 67 százaléka pedig többet szeretne tudni arról, hogy mit tehet a saját egészsége érdekében – olvasható a felmérésben.
A kutatás megállapítja azt is, hogy jelen gazdasági helyzetben megnőtt a bizalom az egészségügyi magánszolgáltatók iránt, elsősorban a fogorvosokat, a gyerekorvosokat és a szemészeket keresik fel. A szolgáltatások iránt 17-36 százalékkal nőtt az érdeklődés. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a betegségek, amelyekkel nagy valószínűséggel magánszolgáltatóhoz fordulna, a válaszadók 66,4 százaléka a fogorvos-fogászati problémát jelölte meg.
