Minden képzési szintet és tagozatot figyelembe véve az öt nagy egyetem vonzotta 2009-ben leginkább a jelentkezőket. Ezek közül négy – az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem – mindig az első öt hely valamelyikén szerepel, de a Miskolci Egyetem is rendszeresen a legnépszerűbb tíz között található. Az átlagos növekedést mutató pécsi campus kivételével a többiek kiemelkedő arányban növelték a jelentkezők létszámát, ez jelentős részben az idén végzős első alapképzési évfolyamoknak, illetve az egyetemi központokban indított rengeteg mesterképzésnek köszönhető.
Mint arról már az FN is beszámolt: az ELTE az elmúlt évekhez hasonlóan igen nagy fölénnyel vezeti a népszerűségi listát, 2009-ben minden 10. felvételiző ezt jelölte meg első helyen. Itt található a legnépszerűbb magyarországi kar is, az ELTE BTK. A létszámnövekedés jóval átlag fölötti volt, 41,9 százalékos. Az ELTE után következő három intézmény is évek óta ugyanaz: most ugyan a második helyre lépett elő az szegedi, amely a budapesti egyetemnél is nagyobb arányú (46,3 százalékos) növekedést mutat fel 2008-hoz képest. Az SZTE a másik olyan intézmény, amely átlépte a tízezres jelentkezői létszámot.
A harmadik helyen található Debreceni Egyetem ennél kisebb, ám az átlagot még így is meghaladó, egyharmados növekedést ért el. A Pécsi Tudományegyetem szereplése eléggé ingadozó: a három évvel ezelőtt tapasztalt feltűnően magas népszerűség (akkor a második volt) után két éve valamelyest visszaesett a rangsorban, de még biztosan őrzi negyedik helyét. Igaz, az idén is gyengébben szerepelt a többi nagy tudományegyetemhez képest, mivel „csak” átlagos mértékű növekedést ért el (29,8 százalék).
A műszaki képzés felértékelődik
A két, fő képzési profilját tekintve legnagyobb gazdaságtudományi intézmény az átlagosnál kisebb létszámnövekedést tud felmutatni. A vegyes képzési profilú, több kart is integráló Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE vagy a régi Közgáz) több mint 7500 jelentkező választotta, mintegy negyedével többen, mint tavaly. Az idén így az ötödik lett a rangsorban. A Budapesti Gazdasági Főiskolát 6700-an jelölték meg első helyen, ez 27,8 százalékos növekedést, és a hetedik helyet jelenti.
Ezzel szemben töretlen a hazai egyetemi műszaki képzést vezető intézmény, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME, azaz a Műegyetem) népszerűségi növekedése, ami az idén szintén meghaladja az átlagot. A BME-t már mintegy 7500-an jelölték meg első helyen a jelentkezési lapjukon (36,8 százalék), amivel az egyetem már szinte beérte a Corvinust. A Budapesti Műszaki Főiskola az előző évhez hasonlóan ismét az átlagosnál jobb eredményt ért el, több mint egyharmadával tudta növelni felvételizők számát – ez a 12. helyre volt elég.
A vidéki intézmények is népszerűek
A Szent István Egyetemet az elmúlt tíz évben az integrációs folyamatok hol negatívan, hol pozitívan érintették. A néhány évvel ezelőtt tapasztalt – jelentős részben a kivált karok miatt bekövetkezett – nagyarányú jelentkezői létszámcsökkenést az utóbbi két évben pozitív elmozdulás követte.
Az egri Eszterházy Károly Főiskolára (EKF) 2008-ban először került fel a legnépszerűbb 15 intézmény listájára, és idén tovább javította pozícióját, most a 14. helyen áll. Az EKF a 3327 első helyes felvételizővel több mint másfélszeresére növelte jelentkezői létszámát (55 százalék).
A legnépszerűbb intézmények közé, a 15. helyre felkerült a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely feltűnően magas (több mint 40 százalékos) létszámnövekedésével a lista egyetlen nem állami fenntartású szereplője lett.
