Válságkezelés ide vagy oda, az egészségügy problémái változatlanok. Noha Székely Tamás 9 milliárd forintos forrásbővülésről beszélt egy szakmai konferencián, a résztvevők továbbra is a finanszírozási gondokról, intézményi adósságspirálról és riasztó mértékeket öltő létszámhiányról panaszkodtak.
A hallgatóságot az sem nyugtatta meg, hogy az egészségügyi miniszter szerint a recessziós időszakban a fő hangsúlyt az alapellátásra, a szakellátásra és a humánerőforrás-fejlesztésre akarja helyezni a kabinet.
A terveket illetően elmondta: átalakítják a rezidensi és a központi gyakornoki rendszert, ezen kívül az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a munkaerőgondok megoldására 9,4 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a foglalkoztatás támogatására a hiányszakmákban.
Átláthatóság
Székely Tamás az alapellátás fejlesztését illetően rámutatott: teljesítmény-alapú finanszírozást akarnak bevezetni a háziorvosoknál. Megjegyezte azt is, hogy az elképzelések között szerepel a praxisok minőségi indikátorainak közzététele. A kórházakhoz hasonlóan (amelyek fontosabb minőségi mutatóit az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján bárki megismerheti) a háziorvosok tevékenysége is „nyilvánossá válik”.
Meglepetést okozott a szaktárca vezetője, amikor kijelentette, hogy a teljesítmény alapú finanszírozást már a nyáron bevezethetik. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint a legutóbbi szakmai egyeztetésen még nem volt szó az időzítésről, csupán abban állapodtak meg, hogy együttesen kidolgozzák a rendszer alapjait. Ennek dacára Éger István szerint indokolt az új szisztéma bevezetése, de további egyeztetésekre volna szükség.
Nem alapja
Székely Tamás kérdésre válaszolva kitért a kórházi ágyszámokkal összefüggő Legfelsőbb Bíróság által hozott döntésére is, melynek alapján a debreceni Kenézy Gyula Kórház négy milliárd forint „visszapótlását” várja az egészségbiztosítótól.
A tárcavezető közölte: értelmezése szerint amikor a taláros testület törvénysértőnek ítélte a 2007-ben elrendelt ágyszám-csökkentést, nem a miniszter tevékenységét minősíti, így ez nem lehet alapja semmiféle későbbi kártérítéseknek. Az elmúlt időszakban egyébként összesen 24 kapacitási kérelem érkezett, az intézmények területi ellátási kötelezettségre vonatkozóan pedig tavaly hatvan.
Mikola felkészül
Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának fideszes alelnöke az előadásában úgy fogalmazott: „készülni kell arra, mi lesz azon a bizonyos első napon”. Az Orbán-kormány korábbi szakminisztere az FN-nek azt mondta, hogy pártja radikális változtatásokat hajt végre az ágazatban, amennyiben kormányzati szerepet kapnak.
Mikola István a legnagyobb problémát a szabályozatlanságban látja és abban, hogy az egészségügyben szinte semminek nincs felelőse. Ez az anarchikus állapot temeti maga alá az ellátórendszer egészét. A magánosítások kapcsán hozzátette: nem az a lényeg, ki működteti az adott intézményt, az a fontos, hogy milyen az ott végzett munka minősége. “Az egészségügyben egy egyeztetett, szakmailag megalapozott központi akarat érvényesítésére van szükség, mi erre készülünk” – mondta.
Többféle válság
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke szerint egyszerre van jelen az ágazatban a pénzügyi és a morális válság. A kórházak már a gazdasági válság előtt is nehéz helyzetben voltak, a krízis csak súlyosbított a helyzetükön – hangsúlyozta.
Az FN kérdésére, miszerint az április óta érvényes új finanszírozási rendszerrel összefüggésben terveznek-e rendkívüli közgyűlés összehívását, Golub Iván, a testület korábbi vezetője azt felelte: még tart az adatok feldolgozás, amíg ezzel nem végeznek, biztosan nem hívnak össze rendkívüli ülést. A jelenlegi információk szerint a kórházak átlagosan 10 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak a megváltozott szisztéma következtében.
Az intézmények adósságállománya 60 milliárd forintra becsülhető, miközben a különböző közüzemi díjak emelkedését nem kompenzálja az ellátásért kapott finanszírozás.
