Az előző EP-választáson a Fidesz 50 százalékos eredményt ért el, az akkori huszonnégyből tizenkét helyet szerzett meg, most ez a minimum – mondta a politikus Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A szavazási hajlandóság az EP-választásokon nem túl magas, legutóbb Magyarországon a jogosultak 38, míg az unió egészében csak 36 százaléka voksolt. Most az előrejelzések szerint lehetnek olyan országok, ahol a részvételi arány a 30 százalékot sem haladja meg, Magyarországon azonban Schmitt Pál szerint többen mennek majd el voksolni.
ep-választás
Az EP-választásról, a listát állító pártokról, a szavazás menetéről, illetve az EU intézményeiről részleteket és minden nap friss híreket olvashatnak az FN EP-választás oldalán!
A június 7-i voksolás a közeledő országgyűlési választások “egyfajta első fordulója lesz” – fogalmazott a képviselő.
Fidesz-program
A kettős állampolgárság ügye is szerepel a Fidesz európai parlamenti választási programjában, amelyben határozottan támogatják Horvátország és Szerbia mielőbbi uniós csatlakozását; az ellenzéki párt az anyagban elsődlegesnek tekinti az EU és az USA együttműködését, Oroszországgal viszont feltételeken alapuló partnerséget szorgalmaznak.
Az Igen, Magyarország többre képes című, 280 oldalas dokumentumot szerdán mutatták be egy konferencián. A program Martonyi János volt külügyminiszter előszavával kezdődik, majd értékelik Magyarország helyzetét az Európai Unióban és részletesen foglalkoznak az uniós szakpolitikával.
A schengeni övezeten kívül rekedt határon túli magyarokkal kapcsolatban a Fidesz programja alapvetően úgy véli, hogy a szomszédos országokban élő magyarok minél egyszerűbb beutazása Magyarországra és az unióba elsősorban magyar kormányzati akarat kérdése.
Jól működő kormányzat esetén
Szerintük a zökkenőmentes vízumkiadás és határátlépési feltételrendszer kialakítása, valamint az ehhez kapcsolódó, az utazókat terhelő költségek kompenzációja jól működő kormányzat esetén elérhető.
Másrészt úgy vélik, hogy az unión kívül élő két, határon túli magyar közösség, a Vajdaság és Kárpátalja esetében a különböző uniós megfontolások (diszkrimináció tilalma) miatt az állampolgárság legegyszerűbb rendezése az egyéni kérelemre megadott honosítás, azaz a “kettős állampolgárság”.
A Fidesz programjában azt írják, hogy a letelepedés nélküli állampolgárság megadásának – egyéni kérelem alapján – “a szocialista propaganda állításaival szemben” nincs sem nemzetközi jogi, sem uniós akadálya, ez továbbra is tagállami kompetencia.
Ösztönző rendszer
A Fidesz fontosnak tartja azonban, hogy az állampolgárság megadása mellett olyan ösztönző rendszer épüljön ki, amely segíti a jövendőbeli magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok szülőföldön maradását. Hangsúlyozzák azt is, hogy erre a problémára a végleges megoldást Szerbia és Ukrajna majdani uniós, illetve Schengen-tagsága hozza majd meg.
A Fidesz a legfontosabb célok egyikeként nevezi meg, hogy Románia és Bulgária saját felkészülési menetrendjének megfelelően, várhatóan 2011-ben, a soros magyar uniós elnökség idején csatlakozhasson a schengeni térséghez, így az erdélyi magyarok is teljes mértékben élvezhetik majd a szabadság térségéből fakadó jogokat.
Az európai bővítési folyamatról azt írják, Magyarországnak érdeke, hogy a közvetlen szomszédsága, amikor arra felkészült, az unió tagjává váljon. Mindezek alapján határozott igent mondanak Horvátország mielőbbi csatlakozására, és célként határozzák meg azt is, hogy Szerbia is mielőbb az unió tagjává váljon.
Abbahagyni a mismásolást
Hosszabb távú célként nevezik meg, hogy Ukrajna, Moldova, de politikai változás esetén Fehéroroszország is az unió tagjai legyenek. A Fidesz szerint saját nyugat-balkáni bővítési stratégia kidolgozására is szükség van, és ez egyes pontokon akár el is térhet a hivatalos EU- vagy NATO-politikától. Úgy fogalmaznak: “Abba kell hagyni a ma jellemző +mismásolást+, annál több kell, mint hogy behúzódunk a franciák, németek, mások háta mögé”.
Törökország uniós csatlakozásáról azt írják, hogy a jelenleg 73 milliós, de 2050-re várhatóan 100 milliós ország felvételével jelentősen átalakulnának az unión belüli intézményi és tagállami erőviszonyok, a közös politika végrehajtása komoly reformok nélkül ellehetetlenülne, ezért nyilvánvaló, hogy a tagság csak hosszabb távon, Törökország mélyreható politikai, társadalmi és gazdasági átalakulása, valamint az EU-felkészülése után képzelhető el. A Fidesz szerint a nyitott végű csatlakozási folyamat, melyet Brüsszel és Ankara is elfogadott, megfelel a magyar érdekeknek.
Az Európai Unió külkapcsolatairól a Fidesz álláspontja az, hogy az európai polgárok biztonsága és jóléte érdekében az Európai Uniónak növelnie kell világpolitikai befolyását, ehhez pedig hatékony közös kül- és biztonságpolitikára, illetve közös biztonság- és védelempolitikára van szükség.
Széles körű együttműködés
A Fidesz szerint az unió külkapcsolataiban és biztonságpolitikájában elsődlegességet kell élveznie az észak-amerikai szövetségesekkel folytatott széles körű együttműködésnek. A transzatlanti együttműködés kulcsterületének tekintik a következő években is az afganisztáni és iraki szerepvállalást, valamint a pakisztáni destabilizálódás, illetve az iráni proliferációs törekvések elleni fellépést.
Irakról azt írják: Magyarország uniós tagállamként abban érdekelt, hogy Európa délkeleti szomszédságában béke és stabilitás uralkodjon, ezért továbbra is támogatják az iraki nép kérésével összhangban álló nemzetközi szerepvállalást. Remélik, hogy az Obama-adminisztráció által bejelentett kivonulási menetrend elősegíti ezeknek a céloknak a megvalósulását.
Vannak feltételek
A Fidesz feltételeken alapuló partnerséget szorgalmaz Oroszországgal. Szerintük a transzatlanti közösségnek közös Oroszország-politikát kell kialakítania, amely arra az elvre épül, hogy Magyarországnak nem érdeke sem egy elszigetelődő, frusztrált, sem egy agresszív és a legfontosabb külpolitikai kérdésekben az unió és az Egyesült Államok érdekei ellen fellépő Oroszország.
Úgy vélik, hogy Európai Unió tagállamainak egységesen, egymás érdekeit figyelembe véve kell jó kapcsolatokat építeniük Oroszországgal, és ellen kell állniuk mindenfajta megosztási kísérletnek, illetve az egykori szovjet érdekszféra-építés akár politikai, akár gazdasági formában történő felelevenítésének.
Kisorsolták
Kisorsolta az Országos Választási Bizottság (OVB) csütörtöki ülésén, hogy a június 7-ei európai parlamenti (EP) választáson a pártok listái milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon.
A sorrendet Ivancsics Imre, az OVB parlament által választott állandó tagja, a tesület korelnöke sorsolta ki: egy urnából kihúzta előbb a párt nevét, majd a sorszámát jelölő cédulát.
A Fidesz az első
A szavazólapon az első helyen a Fidesz-KDNP közös lista szerepel majd, ezt az SZDSZ, az MCF Roma Összefogás Párt, a Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt), az MSZP, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt (LMP-HP) közös listája követi, és az MDF listája zárja.
